A Covid–19-járvány kezelését célzó stratégiák eredményességét az MNB a Járványkezelési Versenyképességi Mutatóval hasonlítja össze az Európai Unióban. Az egyes országok a pandémia egészségügyi, gazdasági és költségvetési veszteségeinek együttes minimalizálására törekednek, ezért e szempontokat egységes keretrendszerbe foglaltan vizsgálja a jegybanki mutató. A 2021. szeptemberi eredmények alapján Magyarország továbbra is a 7. helyen áll az európai uniós országok járványkezelési sikerességében. Hazánk jó teljesítménye elsősorban a gazdasági és munkaerőpiaci folyamatok kedvező alakulásának eredménye, amit az oltási programunk gyors tavaszi indítása tett lehetővé.
A koronavírus-járvány elleni védekezés során az országok igyekeznek fenntartani az egyensúlyt az egészségügyi és gazdasági beavatkozások között fennálló átváltások tekintetében. A tagországok célja a lakosság egészségének védelme a gazdaság működőképességének fenntartása mellett, amelynek megvalósítása folyamatos kihívást jelent a világ minden országában. A bevezetett intézkedések rövid és hosszú távon is számottevő hatást gyakorolnak az országok egészségügyi, gazdasági és társadalmi helyzetére. Éppen ezért az egyes országok járványkezelésének megítélése nem célszerű egy-egy kiragadott egészségügyi vagy gazdasági mutató kontextus nélküli vizsgálatával, ennél komplexebb megközelítésre van szükség. A teljes kép bemutatásához az egységes elemzési keretrendszernek ki kell terjednie a járvánnyal kapcsolatos legfontosabb egészségügyi mutatókra, a gazdasági növekedésre és a munkaerőpiaci adatokra, továbbá a pénzügyi egyensúlyi és a gazdaságba vetett bizalom mértékét merő mutatókra egyaránt.
A Járványkezelési Versenyképességi Mutató 2021. szeptemberi eredményei
A különböző járványkezelési stratégiáinak egységes keretrendszerben történő összehasonlítása érdekében az MNB kidolgozta a Járványkezelési Versenyképességi Mutatót (Pandemic Treatment Index, PATRIX), amely az európai uniós országok teljesítményét értékeli objektív mutatók alapján a védekezés kulcsterületein. A vizsgált mutatókban legjobban teljesítő ország 100 pontot kap, míg a többinek a pontszáma annak függvényében változik, hogy hány szórásnyi távolságra helyezkedik el a legjobb értéktől (egységnyi szórásonként 25 pont kerül levonásra a maximális 100-ból, azaz a négy- vagy több szórásnyi távolságra lévő országok 0 pontot kapnak). A mutató eredményei 2020 júliusában, 2020 októberében, 2021 januárjában, 2021 márciusában, 2021 áprilisában és 2021 júliusában kerültek eddig publikálásra, míg a most bemutatásra kerülő eredmények a 2021. szeptember 29-én elérhető legfrissebb információkat tartalmazzák. A mutatóban alapvetően minden vizsgált terület esetében a legfrissebben elérhető tényadatok kerültek felhasználásra, egyedül az államháztartási hiány 2021-es értékénél szerepelnek az egyes országok konvergenciaprogramjából származó előrejelzések.
Az MNB Járványkezelési Versenyképességi Mutató 2021. szeptemberi eredményei alapján Magyarország a régiós országokat és az uniós átlagot megelőzve továbbra is a 7. helyen áll az európai uniós országok rangsorában (1. ábra). Hazánk 56 pontot ért el, ami 6 ponttal magasabb az uniós és 13 ponttal a többi visegrádi ország átlagánál. A legjobb eredményeket Dánia, Luxemburg és Finnország érte el, míg a rangsor végén a déli tagországok (Spanyolország, Görögország és Olaszország) és Csehország szerepelnek. A magyar pontszám 1 ponttal magasabb a legutóbb közölt 2021. júliusi szintnél, így hazánk továbbra is a 7. helyen áll a rangsorban. Az elmúlt időszakban a és a munkaerőpiaci mutatók kedvező alakulása ellensúlyozni tudta az oltási program lelassulásából fakadó pontszámcsökkenést.
A járványkezelés értékelésének legfontosabb mutatói
A járvány negyedik hulláma már hazánkat is elérte, azonban ez még kevéssé látszódik a szeptember végi adatokon. Magyarországon százezer főre vetítve összesen 8415-en betegedtek meg a járvány kezdete óta, ami immár alacsonyabb az európai uniós átlagnál (9256), és jelentősen kedvezőbb a többi visegrádi ország átlagánál (10 323). Az esetszámok hazánkban 1,6 százalékkal emelkedtek két hónap alatt, ami a harmadik legkisebb mértékű növekedés volt Lengyelország és Csehország mögött az Európai Unióban. A negyedik hullám egyelőre tehát nem ugyanolyan mértékben érintette az országokat, hiszen például Görögországban és Finnországban közel 40 százalékot emelkedett az aggregált esetszám ugyanebben az időszakban.
A koronavírus-halálesetek száma a negyedik hullám kezdete ellenére még nem emelkedett hazánkban számottevően szeptember végéig, miközben a járvány kezdete óta bekövetkezett összesített többlethalálozásban hazánk továbbra is az uniós középmezőnyben szerepel. 2021. szeptember 29-ig Magyarországon százezer lakosra 309 koronavírus okozta haláleset jutott, ami a legmagasabb érték az EU-ban (2. ábra). Az igazolt Covid-fertőzöttek halálozása mellett vizsgáljuk a járvány kitörése óta bekövetkezett összesített többlethalálozást is, amely módszertani szempontból egységesebb összevetést tesz lehetővé. Az első európai Covid-haláleset óta (2020. február 14., Franciaország) minden halálokot figyelembe véve augusztus végéig Magyarországon 226 ezer fő hunyt el összesen, ami 14,6 százalékkal magasabb, mint amennyi a korábbi évek (2016–19) átlaga alapján várható lett volna. A magyarországi többlethalálozás 1,1 százalékpontot csökkent az elmúlt két hónapban, ám így is enyhén magasabb az uniós országok (13,5 százalék), ugyanakkor jelentősen alacsonyabb a többi visegrádi ország (23,7 százalék) átlagánál.
A betegség és egyben a gazdaság kordában tartásának legfontosabb eszköze az oltási program, amiben Magyarország teljesítményét – gyors előnyszerzésünket követően – mára utolérte az Az oltási program kiterjedtségét a teljesen beoltottak arányával vizsgáljuk, amely mutatóban Magyarország a 2. helyről a 18. helyre csúszott vissza az elmúlt két hónapban (3. ábra). Az oltási program gyors tavaszi felfutása azonban jelentős gazdasági előnyt biztosított Magyarország számára. 2021. szeptember 27-ig a lakosság 59 százaléka kapta meg a Covid elleni védőoltásból az előírt dózist, ami megegyezik az uniós átlaggal, ám továbbra is magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (49 százalék).
A járvány megfékezése érdekében hozott korlátozó intézkedések visszafogták az országok gazdaságát, azonban az oltási programok sikerét követően dinamikus kilábalás kezdődött meg. A járványt megelőző utolsó negyedévhez képest a magyar GDP 0,8 százalékkal volt magasabb 2021 második negyedévében, ami kedvezőbb a régiós (–2,1 százalék) és a súlyozott uniós átlagnál (–2,3 százalék) egyaránt (4. ábra). A foglalkoztatottak száma ugyanezen időszakban 2,2 százalékkal emelkedett, amivel hazánk a harmadik helyen áll e mutatóban az Európai Unióban. Csupán kilenc olyan ország van az EU-ban, ahol a foglalkoztatottak száma 2021 második negyedévében meghaladta a járvány előtti szintet. A munkanélküliségi ráta a májusi szinthez hasonlóan júliusban is 3,9 százalék volt Magyarországon, ami alacsonyabb a többi visegrádi ország átlagánál (4,3 százalék), és összességében a 6. legkedvezőbb érték az Európai Unióban.
Az államháztartási hiány mértéke Magyarországon némileg magasabb volt tavaly az uniós és a régiós átlagnál. A járványhoz kapcsolódó egészségügyi kiadások, a gazdaságélénkítő intézkedések, illetve a járványhelyzet miatt eltérő mértékben érintett szektorok teljesítményének alakulása jelentősen befolyásolta a pénzügyi egyensúlyi mutatókat világszerte. Az államháztartási hiány növekedése 2020-ban általános jelenség volt minden járvány által sújtott országban. Magyarország esetében 8 százalék volt a GDP-arányos hiány mértéke, ami magasabb volt az uniós országok (6,6 százalék) és a többi visegrádi ország (6,5 százalék) átlagos hiányánál. A 2021. évre tervezett hazai hiány (7,5 százalék) az európai uniós középmezőnyben várható az egyes országok konvergenciaprogramjai alapján. Az MNB előzetes pénzügyiszámla-eredménye alapján Magyarország folyó fizetési mérlegének egyenlege 1,2 százalékos hiányt mutatott 2020 második és 2021 első negyedéve közötti egy évben.
A lakossági és a vállalati hitelállomány növekedési üteméből képzett mutatóban hazánk továbbra is a második helyen áll az európai uniós országok között (5. ábra). A lakossági hitelállomány a legdinamikusabb emelkedést (15,4 százalék) mutatja az uniós országok között 2021 júliusában az előző év azonos időszakához képest, míg a vállalati hitelállomány növekedése (8,4 százalék) jelenleg a 2. legmagasabb az Európai Unióban. A kedvező hazai folyamatokban jelentős szerepet játszik a rászorulók számára még mindig elérhető hazai hitelmoratórium, illetve a gazdasági növekedésbe vetett bizalom érdekében bevezetett további kormányzati és jegybanki intézkedések.
A magyar járványkezelés stabilan az európai uniós élmezőnybe tartozik a Járványkezelési Versenyképességi Mutató alapján. Az elmúlt hónapokban a kedvező gazdasági, munkaerőpiaci és hitelezési mutatók ellensúlyozni tudták az oltási program lassulásából adódó relatív pozícióromlást, miközben a negyedik hullám kevésbé érte el hazánkat szeptember végéig, mint más uniós országokat. A gyors magyar oltási program lehetővé tette a gazdaság hamarabb történő nyitását, amely dinamikus gazdasági kilábalást eredményezett. A járvány elleni további védekezés kulcskérdése, hogy sikerül-e érdemben tovább növelni az átoltottságot hazánkban. Hosszú távon ugyanis csak az oltás jelent megoldást a járvány által okozott komplex kihívásra, így ennek teljesülése elengedhetetlen a sikeres védekezés fenntartásához.
A szerző az MNB vezető közgazdasági elemzője.
