Háromszáz éves lemaradást kell behoznia a magyar művészeti piacnak

A GICA – Godot Institute of Contemporary Art egyetlen művész, Nagy Kriszta x-T Tereskova 54 munkáját vitte kalapács alá szeptember 28-án. A mintát a rendezvényhez Damien Hirst angol képzőművész, műgyűjtő és művészeti vállalkozó példája mutatta, az ötletet a Londonban élő magyar galerista, Kováts Dávid adta, az aukciót pedig a GICA két tulajdonosa, Sáfár Zoltán és Laczkovich Borbála művészettörténész, kurátor vállalta be. Azt mondják, folyamatos előremenekülésben vannak, és szeretik a kockázatvállalást, ezért is tervezik, hogy nemsokára Debrecenben és Veszprémben is „leányvállalatot” nyitnak. A Godot Art Fair, a Godot Festőtábor, a Banksy-kiállítás Magyarországra hozatala után rendezték meg ezt az aukciót, Nagy Krisztával együtt bevállalva, hogy esetleg jóval a becsérték alatt, kikiáltási áron kelnek el a képek. Ráadásul – a Hirst-aukcióhoz hasonlóan – mindezt a koronavírus miatt egy olyan gazdasági pénzügyi környezetben teszik, amikor a szokásosnál is nehezebben költenek az emberek műtárgyakra.

Damien Hirst 2008-ban, a pénzügyi válság idején tartott kétnapos londoni aukcióján (a Lehman Brother éppen az aukció első napján jelentett csődöt) 111 millió font értékben értékesített 223 új művet. A hat műteremben csaknem száz asszisztenst alkalmazó Hirstnek barátai és üzletfelei is segítettek, csak a galériása, Gagosian 880 ezer fontot költött ezen az aukción. A Sotheby’s korabeli nyilatkozata alapján a vevők közül minden ötödik ismeretlen volt a Sotheby’s számára, és minden harmadik először vásárolt kortárs művet.

Nagy Krisztát is úgy idézi a katalógus előszava,  hogy nem akar csak a gazdag emberek számára elitista művészetet csinálni. Pályafutása során többször hangoztatta, hogy a műkereskedelemben a művész csak akkor ad el, ha meghal, s ezen a maga részéről változtatni szeretne. Az aukción is elmondta a közönségnek, hogy

nem érdekli, hogyan kéne valamit csinálni, ő megpróbálja másképp, s ha valaki most hozzájut akár töredékáron egy képéhez, de boldog vele, az neki rendben van.

A festményeken lévő feliratokról pedig azt mondta, azok egy magyar művész üzenetei a piacnak, mert 300 éves lemaradást kell behoznia a művészeti piacnak Londonhoz képest. Mindenesetre Nagy Krisztának is sikerült mozgósítania gyűjtő barátait, a teli teremben sokan vásároltak, és számos telefonos licitet fogadott az árverésvezető, Pásztor Anna, az Anna & the Barbies énekesnője. Egymillió forintért egy telefonos licitáló vitte el a Horror vacui című egyedi nyomatot, a Tűzfal címűt pedig 900 ezerért a teremben ütötték le.  A szerelem illúzió sorozat 800 ezer forintért, a Harmadik szem sorozat 650 ezerért talált gazdára. A 200–400 ezer forint között sávban több nyomat is becsérték fölött kelt el.

Az Art Market Budapest vásárral párhuzamosan rendezi meg a GICA a Godot Art Fairt, amelyet ugyanennek a demokratizmusnak a jegyében úgy hirdetnek, hogy műalkotások gerillaáron, mert Sáfár Zoltán szerint teljesen természetes, hogy a művészek a műveik eladásából szeretnének megélni, s ehhez minél szélesebb közönséget kell kiépíteni.