Nem kell még félteni a forintot

Újabb mélypontra zuhant pénteken a forint, a 318,8-es keresztárfolyamig jutott az euróval szemben. Ennél magasabban legutóbb 2015 januárjában járt, akkor a 321,2-es jegyzésnél tetőzött. A forint mellett a cseh korona és a lengyel zloty is gyengült az euróhoz képest, de a nemzetközi folyamatok a régió legsérülékenyebb devizáját, a forintot érintették a leginkább.

A gyengülés hátterében alapvetően a fejlődő piaci tőkekivonás áll. Az emelkedő amerikai hozamszintek egyre vonzóbbak, emiatt egyre több befektető hagyja ott a régiós piacot, és választja helyette a dollárt. A növekvő kamatemelési várakozások a dollárt is erősítik, ami hagyományosan nem kedvez a fejlődő piaci devizáknak. A forráskivonás pedig vélhetően elérte a részvénypiacokat is, a pesti börze nagyot, több mint 2 százalékot zuhant pénteken, de a teljes régió rosszul teljesített: a varsói, a prágai és a bukaresti parkett is gyengüléssel zárt. A jelenség ugyan nem forintspecifikus, de a hazai körülmények is afelé hatnak, hogy a magyar deviza elveszíti népszerűségét. A régió főbb jegybankjai már szigorítanak, vagy ezt tervezik, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szilárdan eltökélt a laza monetáris politika mellett, ráadásul apadni kezdett a folyó fizetési mérleg többlete, ami sokáig támasza volt a kurzusnak.

Nagyobb gyengüléstől azonban vélhetően nem kell félteni a forintot. Elemzők szerint a devizát erős fundamentumok tartják, ráadásul várható, hogy az idén több hitelminősítő is javítja Magyarország adósbesorolását, ami újabb lökést adhat a forintnak. Fontos lesz ugyanakkor a hazai jegybank mai kamatdöntő ülése. Az továbbra sem várható, hogy a monetáris kondíciókon változtatna a monetáris tanács, ugyanakkor lehet, hogy közleményében kifejti álláspontját, s a piacnak üzenve igyekszik meggátolni a forint további gyengülését.