Kevésbé finanszírozza Kína a világot

Folyamatosan apad a kínai folyó fizetési mérleg, az országnak pedig egyre kevesebb tőkéje lesz, hogy befektessen a nemzetközi piacokon. A kínai statisztikai hivatal adatai szerint a GDP-arányos folyó fizetési mérleg 2017 végére 1,3 százalékra süllyedt, pedig tíz évvel korábban még 10 százalék felett volt. Sőt, az idei első negyedévben negatív lett a szaldó. Ezzel Kína nominális folyó fizetési mérlegének többlete már csak a harmadik legnagyobb (164 milliárd dollár) Németország (297 milliárd) és Japán (195 milliárd) mögött. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint 2023-ra csak 132 milliárd dollár lesz a szufficit.

A magas mérlegtöbblettel rendelkező államok a felhalmozott tőkét általában más országok kötvénypiacába fektetik be. Kína az Egyesült Államok legnagyobb hitelezője, és több fejlődő gazdaságban rendelkezik kitettséggel. Az IMF-becslés szerinti 132 milliárd dolláros többlet már alig elég ahhoz, hogy az ázsiai ország érdemben vásároljon amerikai kötvényeket. Egyes szakértők azonban megjegyzik: a hivatalos adatok alábecsülik a tényleges többletet.

A csökkenés azért következett be, mert Kína igyekszik átállni az exportfüggőségről a belső fogyasztásra. A szolgáltatások terén egyre nagyobb a kínai külkereskedelmi hiány, különös tekintettel arra, hogy egyre több kínai nyaral külföldön. Az amerikai–kínai kereskedelmi adok-kapok végén pedig Kína megígérte: a jövőben többet importál az Egyesült Államokból, ez pedig tovább apasztja a mérlegtöbbletet.

Jó hír azonban az Egyesült Államoknak és a fejlődő piacoknak is, hogy a kínai váltás még fokozatosabb és lassabb lehet, mint a Fed mérlegének leépítése. Ráadásul a kínai világkereskedelmi befektetések nem elapadnak, csak új köntösbe bújnak: az adósságfinanszírozás helyett az Egy út, egy övezet program infrastrukturális beruházásai veszik át a vezető szerepet Eurázsia feltörekvő és fejlődő gazdaságaiban.