Nincs vége a venezuelai krízisnek

Nicolás Madurót, Venezuela elnökét ma iktatják be újabb hat évre, miután a tavaly májusi választáson győzelmet aratott. A voksolás eredményét a hazai ellenzék mellett az Egyesült Államok, Kanada, Brazília és Argentína sem fogadta el, arra gyanakodva, hogy csalás történt. Ezért a beiktatás után Venezuela újabb szankciókra számíthat. A Datanálisis közvélemény-kutató cég felmérése szerint a lakosság csaknem 72 százaléka azt szeretné, ha Maduro lemondana az újabb beiktatás helyett, a megkérdezettek harmada pedig külső katonai beavatkozást szorgalmazna. A Financial Timesnak nyilatkozó Francisco Rodríguez, a Torino Capital vezető közgazdásza szerint „elképzelhető, hogy Maduro támogatottsága olyannyira meggyengül, hogy az már egy önkényuralmi rendszerben sem lesz elegendő az elnöki poszt megőrzéséhez”. Az amerikai Tulane Egyetem Venezuela-szakértője, David Smilde azonban nem sok esélyt lát erre. „Maduro a körülmények ellenére túlélte az elmúlt másfél évet – nyilatkozta –, és megerősítette a koalíción belüli pozícióját.”

Az előző évet egyre mélyülő gazdasági válság közepette zárta Venezuela: az ellenzéki vezetésű kongresszus adatai szerint az infláció novemberben már meghaladta az egymillió százalékos szintet éves viszonyításban. Az élelmiszer- és gyógyszerhiány miatt tavaly mintegy kétmillióan vándoroltak ki az országból. Maduro több alkalommal is emelte a minimálbért, és augusztusban előállt egy reformcsomaggal, amely reményei szerint „kellemes meglepetéseket okoz majd 2019-ben”. Elemzők azonban úgy látják, az intézkedések nem oldják meg a venezuelai gazdaság alapvető problémáit, ráadásul súlyosbíthatják az inflációt. „A venezuelai lejtmenet még nem ért véget, attól tartok, a 2019-es év még rosszabb lesz a dél-amerikai ország számára” – vélekedett Russ Dallen, a Caracas Capital ügyvezetőtársa.

A Nemzetközi Valutaalap becslései szerint az infláció idén több mint 10 millió százalékos lehet, az Egyesült Nemzetek Szervezete pedig 18 százalékos GDP-zsugorodást vetít előre erre az évre. Szakértői várakozások szerint az ország gazdaságának kulcsfontosságú területe, az olajtermelés tovább csökkenhet. Míg Hugo Chávez elnöksége idején, 1998-ban napi szinten közel 3,4 millió hordó olajat termelt az ország, mára ez az érték egymillióra esett vissza, és az IHS Markit vezető elemzője, Diego Moya-Ocampos szerint 2019 végére 500 ezerre apadhat. A helyzetet ráadásul tovább rontja, hogy egy befektetői csoport 1,5 milliárd dollárnyi kötvényadósságot szeretne behajtani Caracason, ha pedig többen is követik a példájukat, összességében akár 60 milliárd dollárt is követelhetnek az országtól.