Meglepetésként érte a francia kormányt, hogy Hollandia vele nem egyeztetve növelte tulajdonrészét közös légitársaságukban, az Air France-KLM-ben. Pedig a hágai indoklásba nehéz lenne belekötniük, hiszen a hollandok csak egyenlő befolyásra szeretnének szert tenni a cégben. A francia államnak összesen 14,3 százaléka van a 2004-ben létrehozott légügyi csoportban, míg a hollandok – vélhetően az utóbbi hetekben – csendben egy 12,7 százalékos pakettet építettek fel, 680 millió eurót költve erre. Ez magyarázatot ad arra, miért erősödött egy hét alatt 24 százalékkal az árfolyam, amely aztán szerdán 11 százalékos zuhanást produkált a bevásárlás megerősítésére. Amszterdam 14,3 százalékig növeli a pakettjét, hogy Wopke Hoekstra pénzügyminiszter szavai szerint az erőviszonyok kiegyenlítésével biztos helyet szerezzen magának a döntéshozók asztalánál.
A hollandok és a cég francia menedzsmentje között a konfliktus pár hete tört ki, amikor a csoport élére ősszel kinevezett kanadai vezérigazgató, Ben Smith az igazgatóságba delegált megbízottai révén a külön menedzsmenttel működő holland KLM irányítását is magához akarta vonni. Hoekstra ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: csak arról van szó, hogy országuk gazdasági érdekeit meg akarják védeni, és
Európa harmadik legnagyobb repülőtere, az amszterdami Schiphol és az iparágban foglalkoztatott tízezrek sorsáról se dönthessenek a hátuk mögött. A pénzügyminiszter a parlamenthez írt levelében emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években lényegi kérdésekben többször nem kellő súllyal vették figyelembe a holland álláspontot, ezzel szemben francia partnere, Bruno Le Maire szerint nem nemzeti, hanem üzleti alapon működtették a csoportot – írja a Reuters.
Le Maire megerősítette, hogy nem volt tudomásuk a részvényvásárlási akcióról, viszont teljes mellszélességgel kiállnak Ben Smith és stratégiája mellett. A vezérigazgató a partneri viszony fenntartása helyett inkább a KLM beolvasztásában látja a jövőt, a hatékony működés biztosítékát. Ehhez képest a tavalyi üzleti évről szóló beszámoló múlt heti ismertetésén az derült ki, hogy az Air France üzemi eredménye 266 millió euró volt, míg a KLM-é 1,07 milliárd. Igaz, az Air France eredményét a bérsztrájkok 335 millió euróval csökkentették. Smith viszont megegyezett a szakszervezetekkel, így ilyen váratlan költségekre már nem kell készülniük. Smith a járatok és a flotta szorosabb összehangolását is célként határozta meg, a teljes integrációról viszont nem beszélt. A KLM vezérigazgatója, Pieter Elbers elmozdítására tett kísérlete viszont balul sült el. A holland dolgozók tüntetést szerveztek Elbers maradása mellett, akit végül megerősítettek a posztján.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.