Erdogan előkapta a spekulánskártyát
Korrigált tegnap valamelyest a líra: csaknem 2 százalékot drágult a dollárral szemben, miután a pénteki piaci pánik az egyik legsérülékenyebb devizaként a török fizetőeszközt érintette a legsúlyosabban. A tegnapi javuló teljesítmény részben a török jegybank pénteki válságkezelésének is köszönhető: átmenetileg szüneteltetik az egyhetes devizaswap-aukciókat, vagyis nem biztosítanak likviditást devizában a hitelintézeteknek. A kormányzat emellett elmormolta a szokásos mantrát: a külföldi spekulánsok akarják tönkretenni a török devizát. Recep Tayyip Erdogan államfő megint felszólította a lakosságot, hogy váltsa vissza devizáját lírára, hogy így nyújtson támaszt az árfolyamnak. A törökök azonban ennek az ellenkezőjét teszik: a múlt heti adatok szerint 176 milliárd dollárra emelkedett a török háztartások és a versenyszféra dollármegtakarítása. A tavaly nyári devizaválság óta, amikor Erdogan először szólította fel a lakosságot a líra közös védelmére, csaknem 30 milliárd dollárral emelkedett a megtakarítások szintje, és már majdnem eléri a teljes betéti állomány felét.
Emellett Erdogan vasárnap szintet lépett: gyakorlatilag megfenyegette a bankszektort. Az államfő megelőlegezte: aki a líra gyengülésére játszva köt devizaügyletet, az súlyos árat fog fizetni. A bankfelügyelet, a BDKK nem is késlekedett: eljárást indítottak a JPMorgan és egyéb bankok ellen egy olyan piaci jelentés miatt, amely „sérti a török bankszektor jó hírnevét, és spekulációs hullámot indított el a líra ellen”. Az említett jelentésben az állt, hogy a JPMorgan elemzői szerint a március 31-i helyhatósági választások után leértékelődhet a líra, tehát ügyfeleiknek long pozíciók felvételét javasolták a dollár-líra keresztárfolyamra. A BDKK szerint más bankok is hasonló ajánlást fogalmaztak meg ügyfeleiknek. A JPMorgan eddig nem kommentálta az ügyet.
Bár a török kormányzat vádjai nem alaptalanok, az elemzők szinte mind a török deviza elleni pozíciók felvételét tartják logikusnak. Nem véletlen, hogy a pénteki pánik épp a lírát érintette a legérzékenyebben, jegyzése bő 5 százalékot zuhant a dollárral szemben. A török jegybank a hitelezésből túlhevült gazdaság és az elszálló infláció ellenére sokáig politikai okokból nem emelte az alapkamatot. Végül a devizaválság alatt kis híján összeomló líra védelmében kénytelen volt szigorítani: több hullámban 24 százalékra emelte a rátát, amely a fejlődő piacokon az egyik legmagasabb. A március végi helyhatósági választás után azonban homályos a jegybanki út. Az infláció még mindig 20 százalék közelében van, s bár a nyáron a magas bázis miatt érdemben csökkenni fog, az inflációs nyomás még mindig rendkívül magas, az elemzők szerint további szigorításnak lenne helye. Erdogan elnök azonban utalt a mihamarabbi lazításra, hogy a hitelezés felfutásán keresztül lábaljon ki az ország a recesszióból. A kamatvágás azonban szinte garantáltan a török eszközárfolyamok újbóli leértékelődéséhez vezetne.
A helyzetet rontja, hogy Erdogan ismét konfliktusba került az Egyesült Államokkal, amikor a térség biztonságát veszélyeztető lépésnek nevezte a Golán-fennsík izraeli joghatóságának amerikai elismerését. Tegnap ráadásul iráni illetékesek közölték: Törökország több földgázt vásárol majd az amerikai olajszankciókkal sújtott országtól. Törökország több más állammal együtt átmenetileg felmentést kapott ugyan az iráni olajimport tilalma alól, de Washington vélhetően nincs elragadtatva a török földgázvásárlási tervektől.
