Keleti nyitás olasz módra, erős uniós ellenszélben
Az uniós tagállamok vezetői a hét végi brüsszeli csúcson egyetértettek ugyan abban, hogy a kínai piac nem megfelelő mértékben nyitott az Európai Unió tagállamai előtt, arról azonban nem született végső, formális terv, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek ez ellen. Abban mindenesetre megegyeztek, hogy az április 9-i EU–Kína-csúcstalálkozón tárgyalnak a problémáról.
Emmanuel Macron kiemelte: az Európai Unió stratégiai hibát követ el, amikor tétlenül figyeli a kínai vállalatok uniós infrastrukturális felvásárlásait. „Az európai naivitás korszaka lezárult. Az EU és Kína közötti kapcsolatnak elsősorban nem kereskedelminek, hanem geopolitikainak és stratégiainak kell lennie” – idézi a francia elnököt a Reuters. Angela Merkel német kancellár pedig arról beszélt, hogy az EU-nak inkább versenytársként, mint partnerként kellene Kínára tekintenie.
A brüsszeli csúcs résztvevői – Washingtonhoz hasonlóan – az ellen is ágáltak, hogy Kína fejlődő országként különleges bánásmódban részesül, miközben lassan a világ legnagyobb gazdaságává válik. Kína kapcsán természetesen felmerült a Huawei problémája is. A tagállami vezetők értekeztek arról, hogy engedélyezhetik-e, hogy a kínai vállalat, amelyet az amerikai kormány kémkedéssel vádolt meg, részt vegyen az 5G-hálózat kiépítésében. „Szükség lenne néhány szabályra, amelyet tiszteletben kell tartania mindenkinek, aki szerepet szeretne vállalni az 5G-hálózat kiépítésében” – mondta a luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel.
A helyzet pikantériája, hogy amíg Brüsszelben a tagállamok vezetői a kínai problémákról tárgyaltak, megérkezett Rómába Hszi Csin-ping kínai elnök, hogy másnap ünnepélyes keretek között aláírják Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel az egyetértési megállapodást arról, hogy Olaszország csatlakozik a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéshez (BRI). Conte szerint egyetlen uniós állam- vagy kormányfő sem nyilatkozott rosszallóan az olasz–kínai tervekről. A nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot végül szombaton alá is írták. Luigi Di Maio gazdaságfejlesztési, jóléti és munkaügyi miniszter hangsúlyozta: Róma célja, hogy növelje a Kínába áramló olasz exportot. Elmondta: a hét végén 2,5 milliárd euró összértékű – többek között energetikai és acélipari – megállapodást kötöttek kínai és olasz vállalatok.
Rómából a kínai elnök Franciaországba utazott, ahol Macronnal, Merkellel és Jean-Claude Junckerrel tárgyal.
