Kezd összekülönbözni a kormány a jegybankkal Japánban az ultralaza monetáris politika és az óriási eszközvásárlási program ügyében. Tegnap Aszó Taró pénzügyminiszter a parlamentben hangsúlyozta: a jegybanknak rugalmasabbnak kellene lennie az inflációs cél meghatározásánál, sőt, nem is kellene annyira ragaszkodnia hozzá. „Nem hiszem, hogy a társadalom felháborodna, ha az nem érné el a 2 százalékos célszintet” – fogalmazott. Pedig jelen állás szerint a bank elég szigorúan közelít a kérdéshez. A Reutersnek Amamija Maszajosi, a Bank of Japan (BoJ) alelnöke megerősítette, hogy mindent megtesznek az inflációs cél elérése érdekében, és amennyiben szükséges, további monetáris lazításról döntenek. Hasonlóan fogalmazott korábban Haruhiko Kuroda jegybankelnök is.
Márpedig semmi sem mutat arra, hogy a maginfláció belátható időn belül 2 százalék fölé ér, mivel csaknem négy éve még az 1 százalékos küszöböt sem tudja átlépni. Korábban a jegybankelnök a szakszervezeteket sürgette, hogy harcoljanak ki magasabb béreket, nyomást helyezve az inflációra. Kevés eredménnyel, ugyanis tegnapi sajtóhírek szerint az éves szakszervezeti bértárgyalás, a shunto, igen rosszul halad: a vállalatok a külső kereslet drasztikus csökkenésére hivatkozva nem adnák meg a szokásos 2 százalékos emelést sem. Pedig még a stabilan 2 százalékos éves béremelések sem elegendők az infláció felpörgetéséhez.
A jegybank pénteken tartja következő kamatdöntő ülését, a monetáris kondíciók biztosan nem változnak, vélhetően a stimulus növeléséről sem adnak még tájékoztatást. Pedig a piac is a további lazításra spekulál: a Bloomberg felmérése szerint a januári 18-ról 37 százalékra nőtt azon elemzők aránya, akik szerint a következő monetáris lépés a lazítás lesz. A duplázódásban nagy szerepe van, hogy a Fed is szünetelteti szigorítási ciklusát, és az Európai Központi Bank is jövőre halasztotta az első kamatemelés lehetséges időpontját. Sőt, vélhetően a befektetők is erre játszanak: a jen már majdnem 5 százalékot gyengült a dollárral szemben, amire a kereskedelmi feszültségek oldódása nem ad elég magyarázatot. Mindez azért probléma, mert a BoJ már így is a világ egyik legnagyobb pénzügyi buborékját hozta létre. A mérleget 5 ezermilliárd dollárosra duzzasztotta, ami a tavaly év végi nagyjából 105 százaléka. A mérlegben lévő eszközök csaknem 82 százaléka államkötvény. Összehasonlításul: a Fed mérlege 2015-ben 4500 milliárd dolláron tetőzött úgy, hogy a GDP akkor 18 ezermilliárd dollárra rúgott. Kérdés, hogy ha a BoJ kiszáll a 253 százalékos, GDP-arányos japán államadósság finanszírozásából, lesz-e elég befektető, aki a helyére lépne. Jellemző, hogy a japán államkötvények tegnap rövid és hosszú oldalon is 1 bázisponttal emelkedtek, mivel a hat napja tartó tőzsdei szárnyalás az állampapírpiacról a börzék felé terelte a kereskedőket.
