Reformkényszerben a dél-afrikai gazdaság

Óvatos optimizmus uralkodik a piacon a dél-afrikai gazdasági kilátásokat illetően, ahogy az új kormány az első rendeleteit készíti elő a választások után – írja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a helyzetet feltáró legfrissebb országjelentésében. A felülvizsgáló delegációt vezető Ana Lucía Coronel kijelentette: ha a kabinet megfelelő mértékben fel tudja pörgetni a reformokat, azok kellőképpen ösztönözhetik a magánbefektetéseket, és megerősödhet az üzleti bizalom.

Biedermann Zsuzsánna, a Világ­gazdasági Intézet tudományos mun­katársa azonban kevés esélyt lát erre. „Jelenleg kedvezőtlenek a kilátások, mert a problémák egymásra rakódnak, és megnehezítik a válságból való kilábalást. Sokat segítene a kormányon, ha beindulna a gazdasági növekedés, 2013 óta nem volt olyan év, amikor az a 2 százalékot meghaladta volna. Ám ez az idén sem valószínű, az elemzők körülbelül 1 százalékos növekedést vetítenek előre” – mondta a kutató a Világgazdaságnak.

Biedermann hangsúlyozta: Cyril Ramaphosa elnök piaci szempontból kétségtelenül hangzatos ígéreteivel az a probléma, hogy a legtöbbnek a teljesítéséhez jelentős központi tőkeinjekcióra lenne szükség, miközben az állam már így is eladósodott. A valutaalap pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a kormány késlekedik a reformok bevezetésével, nem érhető el fellendülés a befektetésekben, és középtávon a GDP-növekedés is gyenge marad. Az ELTE docense, Búr Gábor szerint attól azonban nem kell tartani, hogy tovább lassul a bővülés. „Bár a kilátások nem biztatók sem 2019-re, sem 2020-ra nézve, 1,2–1,7 százalékos GDP-bővülés valószínűsíthető a következő két évben, a tavalyi 0,8 százalékos eredménynél már nem mennek lejjebb” – mondta el lapunknak. Hozzátette, hogy az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) által megcélzott évi 5 százalékos növekedés csak akkor lehet reális, ha a nyersanyagok, főleg a fémek ára emelkedik a világpiacon.

Az IMF növekvő költségvetési deficittel számol – tavaly a hiány a GDP 4,4 százalékát tette ki. A valutaalap emellett arra is rámutatott a jelentésében, hogy az állami cégek gyenge finanszírozása és működése is jelentősen rontja a dél-afrikai gazdasági kilátásokat. Az állami energiaszolgáltató, az Eskom esetében például különösen merész húzásokra lenne szükség strukturális átalakítások szempontjából annak érdekében, hogy helyreállhasson a vállalat működése. Ana Lucía Coronel hangsúlyozta: az új kormány lehetőséget kapott arra, hogy versenyt ösztönző intézkedéseket vezessen be, rugalmasabbá tegye a munkaerőpiacot és csökkentse az üzleti tevékenységekkel járó adminisztratív költségeket. Az üzleti környezet javítása pedig új álláslehetőségeket és erősebb gazdasági növekedést eredményezhetne.

A Moody’s és az S&P fordulatban bízik

Mind a Moody’s, mind az S&P arra számít, hogy a dél-afrikai kormány reformintézkedésekkel igyekszik majd elősegíteni a GDP növekedését, bár az előbbi hitelminősítő

a közeljövőben nem vár jelentős előrelépést. „Dél-Afrika összetett gazdasági problémákkal küzd, így a bővülés ütemének helyreállítása kihívások elé állítja majd a kabinetet, és időigényes folyamat lesz” – idézi a Bloomberg a Moody’s jelentését. A Fitch azonban attól tart, hogy a vártnál szorosabb választási eredmény elveheti az Afrikai Nemzeti Kongresszus kedvét az ígért reformok bevezetésétől. | VG