Vámmentes lenne a brit áruimport

Évi húszmilliárd fontnyi kiesést okozna a brit költségvetésnek Boris Johnson adócsökkentési ígéretének végrehajtása az Institute for Fiscal Studies (IFS) kutatóintézet számításai szerint. A konzervatív kormányfői és egyben a miniszterelnöki posztért folyó verseny éllovasa azt szeretné, ha évi 50 ezerről 80 ezer fontra emelnék a legmagasabb adósáv alsó határát, a maximális adókulcs pedig 40 helyett 20 százalék lenne. A változtatás a britek 10 százalékát érintené, és csak az adókulcs csökkentése miatt évi 9 milliárd fonttal kevesebb pénz folyna be az államhoz. Összehasonlításképpen: a kormány erre az évre 811 milliárd fontos bevétellel és 29 milliárd fontos hiánnyal számol abban az esetben, ha az ország rendezett módon, vagyis megállapodással távozik az Európai Unióból.

Johnson emelné az ingyenes egész­­ségbiztosításra jogosultak jö­ve­de­lemhatárát is, ami most évi 8632 font; itt minden ezerfontos ugrás évi 3 milliárd font kieséssel járna. Ha ezt a határt az adómentes jövedelemnél, vagyis 12 500 fontnál szabnák meg, az legalább évi 11 milliárd font mínuszt okozna. „Nem teljesen világos, hogyan lehetséges összeegyeztetni az ígért adócsökkenést a közkiadások növelésével és a költségvetés megfontolt menedzselésével” – idézte a Reuters Tom Waterst, az IFS közgazdászát.

Philip Hammond pénzügyminiszter levélben már figyelmeztette is Johnsont és vetélytársát, Jeremy Hunt külügyminisztert, hogy tartsák tiszteletben a 2 százalék alatti költségvetési hiánycélt, és ne veszélyeztessék az államadósság csökkentését. Hunt ugyanis szintén adócsökkentést javasolt, de ő a társasági adó szintjét vinné le 12,5 százalékra a jövő áprilistól esedékes 17 százalékról, és megszüntetné a kisvállalkozások ingatlanadóját.

Johnson változatlanul azt ígéri, hogy a határidő lejártakor, október 31-én kilépteti az országot az EU-ból megállapodással vagy anélkül, bár „egyetlen másodpercig sem hiszi”, hogy ez utóbbi bekövetkezne – mondta a BBC-nek adott hétfő esti interjújában. A folyamatos brüsszeli figyelmeztetések ellenére meggyőződése, hogy az EU kész lesz újratárgyalni a Theresa Mayjel kötött megállapodást, amelyből ki kell venni a „döglött részeket”, elsősorban az északír–ír határ nyitottságát garantáló vészmegoldást, az úgynevezett backstopot. A brit kormány mindenesetre nem lesz hajlandó határellenőrzést bevezetni, és nem akar majd vámokat kivetni az Egyesült Királyságba érkező külföldi árukra. Azt pedig Johnson egyenesen bizarrnak tartaná, ha az EU tarifákkal sújtaná a brit árucikkeket, mert „ez olyan lenne, mintha visszatérnénk a Napóleon korabeli blokádhoz”.

A civakodás csak a szomszédokat zavarta

A brit közvélemény 51 százaléka szerint nem befolyásolja Boris Johnson alkalmasságát a miniszterelnöki posztra az a tény, hogy rendőröket kellett hívni a barátnőjével folytatott hangos veszekedés miatt, és csak 39 százalék gondolja úgy, hogy az ügy releváns – derült ki a Sky News felméréséből. A volt külügyminiszter támogatottsága ennek ellenére esett a botrány miatt, már csak a megkérdezettek 37 százaléka tartja úgy, hogy ő lenne a legalkalmasabb kormányfő, ami 7 százalékpontos csökkenés. A véleményüket megváltoztatók egytől egyig átálltak Johnson riválisához, Jeremy Hunthoz, aki most 32 százalékon áll (31 százalék nem tud dönteni). Nem segített Johnsonnak az sem, hogy lemondta a tévévitát Hunttal, emiatt a válaszadók 48 százalékának romlott róla a véleménye. | VG