Összefogás nélkül nincs fellendülés sem

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) új elnöke a tőle megszokott lendülettel kezdte első, a monetáris politikáról szóló beszédét pénteken. „Európának először is a saját magába vetett bizalmat kell újra megtalálnia” – mondta, és felhívta a tagországok kormányait az együttműködésre. Szerinte új alapokra kell helyezni a gazdaság élénkítését, nagyobb mértékű támogatásra van igény a fiskális politika oldaláról, ami nem egyszerűen állami költekezést kell hogy jelentsen, hanem olyan befektetéseket és beruházásokat, amelyek vagy a belső keresletet erősítik, vagy az exportot támogatják.

A felhívás jól hangzik, de épp most derült ki, hogy a térség legnagyobb gazdasága, Németország nem kíván fiskális eszközöket bevetni. Olaf Scholz pénzügyminiszter néhány napja kijelentette, hogy csak megfelelően időzített és célzott eszközöket akarnak bevezetni, így például egy esetleges krízisnél lenne lehetőség a munkanélküliek megsegítésére. A német pénzügyminiszter szerint azonban most nincs krízis, csak lassabban növekszik a gazdaság. A német kormány 2023-ra a GDP-arányos államadósságot 51 százalékra kívánja lefaragni, ez pedig aligha ad teret bármilyen fiskális lazításnak.

A monetáris politikát illetően konkrét új, rövid távra kiható információ nem jelent meg a Lagarde-beszédben, annyi azonban világos, hogy az EKB folytatja támogató politikáját. Az elnök viszont nyíltan beszélt a kormányzótanácsban kialakult, konfrontációval terhelt helyzetről. A nyilvános konfliktusok helyett Lagarde a vitatható lépéseknél egyeztetni kíván, jó eséllyel tehát megszűnhetnek a jegybankárok kritikus hangú nyilatkozatai, amelyek gyakran okoztak egyszeri megingásokat az euró árfolyamában.

Lagarde azt is jelezte, hogy az EKB döntéseinek keretrendszerét hosszabb távon teljesen átalakítják. Ennek a módjáról még keveset tudni, a gazdaság állapotának követési módja azonban hosszabb ideje revízió alatt áll. Pontosabban az eurózóna létrejötte óta folyamatos a vita, hogy mely indikátort és hogyan kellene követni. Lagarde már a decemberi 12-i ülés előkészítésekor szembesülhet azzal, hogy a szep­temberben újraindított programok hatása még nem látszik az eurózóna makromutatóiban, ám a beszédben kevés szó esett a jelen problémáiról, és még kevesebb a megoldásokról. Erről panaszkodott a JPMorgan közgazdásza, Greg Fuzesi is, aki szerint „feltűnő, hogy a jövőbeli kockázatokról volt szó, pedig szerintünk most is gond van az alacsony inflációval és a potenciálistól elmaradó GDP-növekedéssel”.

Ez az elégedetlenség az euró mozgásán is meglátszott. Kathy Lien, a BK Asset Management devizapiacokért felelős igazgatója szerint Christine Lagarde beszédéből a piac azt értette meg, hogy az eurózónának politikai segítségre van szüksége, függetlenül attól, hogy az elnök milyen monetáris politikai irány mellett teszi le a voksát. Ez az értelmezés a térségből érkező kompozit beszerzésimenedzser-index (BMI) adataival együtt gyengítette az eurót. Bár a péntek reggeli francia és német indexek még javuló képet mutattak, a teljes régióra vonatkozó kompozit BMI majdnem hatéves mélypontra süllyedt.

Az adatok által sugallt kép szerint a feldolgozóipari aktivitás nagyon alacsony szintre jutva stabilizálódni látszik, miközben a szolgáltató szektor indexe ismét esett. Mivel péntek délután az Egyesült Államokból két kedvező makroadat is érkezett, Kathy Lien szerint ez a kombináció már elégséges ahhoz, hogy az euró-dollár árfolyam ismét tesztelje a pszichológiai támaszt jelentő 1,10-os szintet.