Akár a japánok nagy visszatéréseként is felfoghatjuk a Honda legfontosabb idei újdonságát, hiszen az új, teljesen elektromos kisautó azt a korszakot idézi, amikor a márka először jutott el Európába, és vált keresetté a többi japán gyártóval együtt az egész világon. Akkoriban az 1973-as olajválság irányította rá a vevők figyelmét a modern és takarékos Civicre, ma az új trend, az elektromos autók reneszánsza biztosít keresletet egy szerethető és hasznos típus iránt. A jelenlegi technológia mellett ugyanis egy kis méretű, többnapi használatra elegendő akkumulátorkapacitású, viszonylag gyorsan újratölthető és megfizethető árú konstrukció az életképes, hiszen ott csökkenti a légszennyezést, ahol a legnagyobb szükség van rá, és ott boldogul a legjobban, ahol a belső égésű motorok a leggyengébb hatásfokkal működnek: a városi forgalomban.
Miközben a legtöbben futurisztikus formatervvel próbálják felkelteni a potenciális vevők érdeklődését, a Honda stratégiát váltott, és retró stílussal csábítja el a régi rajongókat. Bár a 2017-es Urban EV tanulmányon sokat finomítottak, mire az idei, Honda E prototípus elkészült, a Frankfurti Autószalonon leleplezett szériamodell gyakorlatilag semmit sem változott. A formaterv különlegessége, hogy észrevétlenül vegyíti a régi és az új világot szimbolizáló elemeket. A bájos formába szó szerint belesimulnak a kilincsek, és nem hatnak rajta furcsán a prototípusról származó, külső tükröket helyettesítő kamerák sem, melyeknek egy-egy 6 colos kijelzőjét az 1972-es Civicére emlékeztető műszerfal szélén helyezték el. A Honda e-ben a több mint négy évtizede gyártott szellemi elődjére emlékeztető, sík felületet látunk, az otthonos fabetétek is megjelennek, az íves felső részen pedig szintén a jelent és a jövőt képviselő kijelzőket helyeztek el. A kormány mögött a műszeregység, középen és az utas előtt a multimédiás rendszer egyenként 12,3 colos képernyője található, és ha ez nem lenne elég, a belső tükör is digitális! A tanulmányautón látható, külső kivetítőből ugyan nem lett valóság, a hűtőrácsot helyettesítő fekete betét azonban a végleges változaton is látható, de a központi szerepet játszó töltőcsatlakozó nem ide, hanem a „motorháztető” kellős közepére került, mert a fedél alatt nem a motor, hanem a segédberendezések találhatók.
A 136 vagy 154 lóerős teljesítményű, 315 newtonméter nyomatékú villanymotor a hasonló konstrukciók logikája szerint a hátsó tengelyre került, és a hátsó kerekeket hajtja. A gyártó azt ígéri, hogy a kisautó vezethetősége is megdobogtatja majd az autórajongók szívét. Ezt támasztja alá a padlóba épített, vízhűtéses lítiumion-akkucsomag is, amely alacsony súlypontot és ideális, 50:50 százalékos súlyelosztást biztosít. Akár fél óra alatt 80 százalékosra tölthető, 35,5 kilowattórás kapacitása több mint 200 kilométeres hatótávot ígér. A tulajdonos okostelefonján keresztül is kaphat információkat az autóról, vezetés közben a Mercedes és a BMW rendszeréhez hasonló, mesterséges intelligenciával támogatott beszédvezérlés könnyíti meg a különböző funkciók használatát.
Úgy tűnik, hogy a Honda jó úton jár az e-vel, világszerte 40 ezer megrendelést regisztráltak a kereskedők. A magyar importőr egy kedvező finanszírozáson dolgozik, az 1,5 millió forintos állami támogatás azonban automatikusan jár, így az alapmodell 9 599 000, a nagyobb teljesítményű változat 10 999 000 forinttól konfigurálható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.