Ultimátumot adott a brit miniszterelnök

A font 1,2 százalékkal gyengült az euróval és 1,5 százalékkal a dollárral szemben, az euróövezeti kötvények hozama pedig két bázisponttal esett a hírre, hogy a brit kormány kész vállalni a rendezetlen Brexit veszélyét abban az esetben, ha nem sikerül 2020 végéig, vagyis az átmeneti időszak lejártáig szabadkereskedelmi megállapodást kötnie az

Európai Unióval. Ez a kitétel belekerül a kilépésitörvény-csomagba, amelyről pénteken szavaz majd az alsóház, és azt jelenti, hogy 11 hónap alatt kellene megtárgyalni és ratifikálni minden tagállamban az egyezményt, ami szinte elképzelhetetlennek tűnik.

Elemzők egy része tárgyalási taktikának tartja a lépést, úgy vélik, Johnson ezzel az ultimátummal akar engedményeket kicsikarni egyrészt az Európai Uniótól, másrészt a saját parlamenti frakciójától. Közéjük tartozik Sam Lowe, a Centre for European Reform kutatója, aki szerint a jelek egyértelműen arra utalnak, hogy Johnson megállapodásra törekszik Brüsszellel. Mások viszont, például Paul Hardy, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda Brexit-igazgatója, úgy vélik, hogy a vállalatoknak komolyan kell venniük a figyelmeztetést, és melegen kell tartaniuk a megállapodás nélküli Brexit esetére készített vészterveiket, mert hasznosak lehetnek a jövő év végén. Egyetértésben az Institute for Government független londoni gazdasági tanácsadó és kutatóműhellyel, Hardy is csak korlátozott kiterjedésű, kizárólag az árucikkekre érvényes kereskedelmi egyezmény megkötését tartja elképzelhetőnek ilyen rövid idő alatt. A megállapodás legföljebb néhány alapszintű szabályozást tartalmazhatna – például kizárná a vámokat és a mennyiségi kvótákat –, de nem terjedne ki a brit GDP 80 százalékát adó szolgáltatási szektorra.

Ez azonban az optimista forgatókönyv. Legutóbb Charles Michel,­ az Európai Tanács új elnöke erősítette meg, hogy Brüsszel kizárólag abban az esetben hajlandó kereskedelmi szerződést kötni az Egyesült Királysággal, ha London garantálja, hogy nem próbál tisztességtelen versenyelőnyt kovácsolni a maga számára például a munkajogi és környezetvédelmi szabályozások enyhítésével. Márpedig Johnsonnak pontosan ez a szándéka; sajtóinformációk szerint kikerülnek a kilépési törvénycsomagból ezek a korábban megígért garanciák.

Bizonyos területeken, például az élelmiszer-biztonság kérdésében pedig nyilvánvalóan jelentősen eltér majd a jövőbeli brit szabályozás az unióstól, mivel másképpen nem lehetséges a szabadkereskedelmi megállapodás az Egyesült Államokkal, ami Boris Johnson elsődleges célja.

Csak a munkaerőpiac van rendben

A várakozásokkal ellentétben nőtt a foglalkoztatottság az Egyesült Királyságban az októberrel zárult három hónapban, és elérte a rekordot jelentő 76,2 százalékot, míg a munkanélküliség négy és fél évtizedes mélypontra, 3,8 százalékra csökkent. Rossz hír viszont, hogy lassult a bérek és az üres álláshelyek számának a növekedése. Az ipar helyzete még riasztóbb: a gyáripar teljesítménye több mint tíz éve

a legnagyobb ütemben csökkent a decembert megelőző három hónapban. A Brit Iparszövetség által mért index mínusz 16 pontra esett a novemberi mínusz 9-ről, az új megrendelések mutatója mínusz 26-ról mínusz 28 pontra gyengült, az exportmegrendelések pedig a globális pénzügyi válság óta a leggyorsabb ütemben zuhantak. | VG