Az és az euróövezet óriási belső kereskedelmi többletének hátterében a tömeges adócsalások állhatnak – állítja a kieli Világgazdasági Intézet és a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet közös tanulmánya. Az Európai Unió a belső kereskedelemben 2018-ban 307 milliárd eurós többletet hozott össze, a közösség GDP-jének nagyjából 2 százalékát, többet, mint a nyolc legkisebb uniós tagállam gazdasága együttvéve – pedig az összegnek értelemszerűen nullának kellene lennie. Az euróövezet belső többlete 126 milliárd eurós lett 2018-ban. A kutatók 1993-ra visszamenőleg vizsgálták az adatokat: azóta enyhén pluszos a mérleg, a 2004-es bővítés után azonban nagyon megugrott. Az elmúlt tizenkét évben a teljes közösség többlete 2900 milliárd eurós volt.
Martin Brami, az Ifo kutatója és Gabriel Felbermayr, a kieli intézet elnöke szerint a többlet jelentős részéért az áfacsalások lehetnek a felelősek. Úgy magyarázták: mikor egy cég bejelenti a saját termékét exportra, mentesül a forgalmi alól. Ugyanakkor lehet, hogy a valóságban mégsem exportra megy a termék, hanem a határokon belül marad, így pedig nem jelenik meg a másik fél importstatisztikáiban, és adózatlan marad. A kutatók szerint ez a gyakorlat 2018-ban mintegy 30 milliárd eurót húzott ki a tagállamok zsebéből, de az összeg elérheti a 60 milliárd eurót is.
Felbermayr és Brami több dologgal is próbálta magyarázni a többletet, de az általuk felhozott mérési hibák és véletlen figyelmetlenségek önmagukban nem okoznának ekkora eltérést. A kutatók hangsúlyozták: a globális többlet 357 milliárd eurós volt 2018-ban – tehát az összeg 86 százalékát az unió egymaga produkálja. Ez akkora összeg, amivel a döntéshozóknak is foglalkozniuk kell, ráadásul rávilágít arra, hogy az uniónak a tagállamok nem valós adatokat szolgáltatnak.
A bevallott adatokat a partnerországok adataival összevetve arra jutottak, hogy a legnagyobb eltérés a valós és a bevallott között az Egyesült Királyságban van. Ugyanakkor a szigetország statisztikai hivatala nem az összes adatot tekinti át, hanem kisebb mintákból következtet a teljes képre. Az adatok alapján a kutatók megállapították, hogy a legpontosabb statisztikákat Hollandia adja, a legrosszabb minőségű adatszolgáltatást pedig Luxemburg, Ciprus és Svédország nyújtja. Hazánk a németekkel, az olaszokkal, az észtekkel és az osztrákokkal együtt a középmezőnyben helyezkedik el.
A határon átívelő szolgáltatások terén is jelentős a belső többlet, de ennek hátterében a speciális szolgáltatás, az e-kereskedelem elterjedése áll. Egyre több szolgáltatást vásárolnak online másik országból, ami a szolgáltató jóvoltából felkerül a küldő ország exportlistájára, de a fogyasztó nem jelenti be, hogy szolgáltatást importált.
A kutatás kérdéseket vet fel a nem uniós államokba irányuló termékforgalom pontosságával kapcsolatban is, bár a szerzők nem foglalkoznak ezzel. Beszédes azonban, hogy a belső többlet nagyobb, mint a külső. Az euróövezet 2018-ban 194 milliárd eurónyi többletet hozott össze, a teljes közösség pedig 176 milliárd eurónyit.
