Terítéken a klímavédelem Davosban

A politikai és gazdasági élet színe-java keresi az emberiség előtt álló legfontosabb problémákra adandó válaszokat a Világgazdasági Fórum (WEF) idei, mától péntekig tartó eseménysorozatán, amelynek a svájci üdülőhely, Davos ad otthont. Jelképesnek is tekinthető, hogy a 300 kilométer hosszú pályakomplexummal rendelkező síparadicsomban a felvonók ötöde nem üzemel, s a napi hőmérséklet péntekre már eléri a 6 Celsius-fokot. Mindez az eseményre szokásosan kiadott globális kockázatjelentés fő alapvetéseit is igazolja, amelyek szerint az öt legfontosabb rizikófaktor közül már négy kapcsolódik szervesen a globális felmelegedéshez. Kétségtelen, hogy Donald Trump látogatása emeli az idei fórum fényét, ám az elnököt és az amerikai küldöttséget korántsem a klímacélok elérése feletti merengés foglalkoztatja majd, ehelyett Washington magatartását a globális kereskedelmi kapcsolatok rendezésére, a technológiai szektor vezető amerikai cégeinek „példátlan” európai megadóztatásának elkerülésére tett erőfeszítések határozzák meg.

Trump tavaly a kormányzati leállás miatt mondta le davosi útját, egy évvel korábban viszont innen küldött hadüzenetet az Amerikát „kiszipolyozó” kínai kereskedelmi politikának. Szakértők szerint Trump az idén visszafogottabb lesz, egyrészt ki akarja élvezni a múlt héten aláírt és saját sikereként elkönyvelt első körös amerikai–kínai vámegyezmény feletti dicsőséget, másrészt nem kíván nyilvánosan konfrontálódni az iráni Kászim Szulejmáni tábornok kilövetése után kialakult, könnyen súlyos katonai konfliktussá fajuló helyzetben – írja felvezetőjében a Financial Times. Az elnök ma 11.30-kor szólal fel a plenáris ülésen. Trump az év elején kirobbant iráni konfliktusról személyesen ismertetheti az álláspontját Angela Merkel német kancellárral, és egyeztethet többek között Pedro Sánchez spanyol kormányfővel. Az érdemi ügyek ugyanis továbbra sem a plenáris és a szekciós üléseken kerülnek terítékre, hanem a háttérben folyó informális megbeszéléseken, ami Davos igazi vonzerejét adja a mai napig. Lesz sok hiányzó is, közülük a nyugdíjreformjához támogatást kereső Emmanuel Macron francia, valamint az újraválasztása utáni teendői miatt elfoglalt Justin Trudeau kanadai kormányfő. Az Európai Unióból való kilépés január végi kulcsdátumára készülő Boris Johnson a pénzügyminiszterét, Sajid Javidot küldi maga helyett.

A jubileumi, ötvenedik Davosra ellátogató topmenedzsereknek – köztük Satya Nadella Microsoft-, Sundar Pichai Google-elnöknek és Sheryl Sandberg Facebook-alelnöknek – a klímavédelem területén elvárható felelős vállalatvezetői magatartásról és a fenntartható fejlődés érdekében tett lépésekről kell számot adniuk az adatvédelemre fókuszáló kérdések mellett. Ennek apropót ad, hogy Klaus Schwab, az idén ötvenedik évfordulóját ünneplő WEF életre hívója a deglobalizációtól a negyedik ipari forradalomig vezető utat állította az idei programsorozat középpontjába.

Kicsit pesszimista az IMF

A WEF-re kiadott prognózisfrissítésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 3,3 százalékra csökkentette a tavaly októberi 3,4 százalékról, a 2021-es növekedési előrejelzését pedig 0,2 százalékponttal vette alacsonyabbra, 3,4 százalékra. A 2018-as világgazdasági növekedés 3,6 százalékos volt. Az MTI összefoglalója szerint a fejlett, iparosodott országokban a 2018-as 2,2 százalék és a tavalyi 1,7 százalék után az idén és jövőre egyaránt 1,6 százalékos GDP-növekedést vár az IMF. Az októberihez képest az idei előrejelzést 0,1 százalékkal lefelé módosította, a 2021-est pedig változatlanul hagyta a mostani prognózis. A testület az előrejelzésében rámutat, hogy megjelentek a mélypont közeledtére utaló makrogazdasági jelek is, a fordulat jórészt a jegybankok növekedésösztönző laza monetáris politikájának köszönhető. A Valutaalap becslése szerint

a 2019-es globális növekedés és a 2020-as növekedési előrejelzés a jegybanki ösztönzők nélkül 0,5 százalékponttal lenne alacsonyabb. | vg