Több mint 20 százalékkal emelkedett a félelemindex, félúton a tőzsdepánik felé

Nagyjából 22 százalékkal, 24,25 pontra emelkedett hétfő délelőtt a gyakran félelemindexként is emlegetett VIX-index, teljes nevén CBOE Volatility Index, amely a részvénypiac várható ingadozását, azaz volatilitást mérő mutató a közel-keleti támadássorozat következményeként.

Amikor a VIX emelkedik, az általában a legszélesebb merítésű vezető amerikai S&P 500 részvényindex zuhanását és a befektetői félelem növekedését jelzi. A volatilitási index ugyanis azt mutatja meg, mekkora árfolyam-ingadozásra számítanak a befektetők a következő 30 napban. 

Az index értékét a Chicagói Opciós Tőzsde (CBOE) S&P 500-as opció árai alapján határozzák meg. 

Ha a VIX 20 pont alatt tartózkodik, az alacsony volatilitás, nyugodt piaci hangulatot jelent, míg a 30 pont feletti érték magas volatilitással, stresszes piaci környezettel, sőt esetleg pánikkal is egyenértékű. 

Utoljára egyébként tavaly április elején járt masszívan 30 fölött a VIX-index, miután Donald Trump amerikai elnök az úgynevezett felszabadulási napon (Liberation Day) bejelentette a 10 százalékos általános vámtarifát, és sok országra a viszonossági vámokat is kivetette. Akkor április 4–10. között a VIX a 30-as szint közelébe, majd 45-60 közötti értékekre ugrott.  

A VIX-index emelkedésével párhuzamosan, drágulnak hétfőn a hagyományosan menedékeszköznek számító nemesfémek, és devizák is, például az arany , az ezüst, az amerikai dollár és a svájci frank is, miközben a részvényindexek lefordultak.

A Hormuzi-szoros megbénulása miatt pedig kilőtt a kőolaj és a földgáz jegyzése is, de markánsan drágulnak az olajipari és védelmi ipari vállalatok részvényei is. A német Rheinmetall kurzusa reggel 6 százalék feletti pluszban is járt, késő délelőttre viszont már csak 2,7 százalékos emelkedést mutatott. Itt is csillapodott tehát a kilengés mértéke.