Z öld utat kapott a légitársaságok bértámogatási terve az Egyesült Államokban, az első 2,9 milliárd dollárt már át is utalták a szeptember végéig létszámuk megőrzését vállaló cégeknek, köztük 54 kisebb regionális és két nagy légitársaságnak. A bértámogatási keret 25 milliárd dolláros, akik százmilliónál kevesebbet kaptak, azoknak nincs visszafizetési kötelezettségük, míg a vezető légitársaságok a támogatás 30 százalékát alacsony kamatozási hitelként kapják meg, és a teljes összeg 10 százalékára kell fedezetet nyújtaniuk. Közéjük tartozik az American, a United, a Delta, a Southwest, az Alaskan és a Spirit Airlines, őket egyenként többmilliárdos mentőövvel lehet a felszínen tartani az utasforgalmának 90 százalékát elveszítő amerikai piacon.
Másutt nem ilyen gáláns a kormány: tegnap önként gondnokság alá helyezte magát a Virgin Australia, miután hiába kért állami segítséget a járvány miatt keletkezett nehézségei kezeléséhez. A talpon maradáshoz 880 millió dollárra lett volna szüksége, ennek elutasítása miatt választotta a társaság az ottani jogrend szerint csőddel felérő megoldást. A Qantas mögött a legnagyobb ausztrál légitársaság a Deloitte tanácsadó cég szakembereinek adta át a botkormányt, innentől az ő feladatuk, hogy a 3,2 milliárd dolláros adósságteherrel küzdő cég számára tőkeerős befektetők találjanak, de a Virgin – lehetőleg egyben történő – eladásával is számolnak. A Moody’s viszont a hitelezők kielégítése szempontjából a felszámolást látja a legjobb megoldásnak – írja a Reuters.
Vaughan Strawbridge, a Deloitte illetékese közleményében hangsúlyozta, hogy mielőbb újjá akarják szervezni az immár hetedik éve veszteségesen működő vállalatot, és biztosítanák ehhez a megfelelő finanszírozási hátteret, s hamarosan több érdeklődővel tárgyalóasztalhoz ülnek. A Virgin részvényárfolyama az idén a felére csökkent, kereskedését két hete fel is függesztették a sydney-i tőzsdén. A Qantasé viszont tegnap 7,2 százalékkal kilőtt, mivel a közvetlen versenytárs csődjével monopóliumra tehet szert a belföldi járatokon, átvéve az egyharmados piaci részesedéssel rendelkező Virgin helyét. Ennek kizárására az ausztrál kormány is készül, amely pénzt ugyan nem ad, de delegáltjait elküldte a Deloitte-hoz. A Virgin Australia a koronavírus eddigi legnagyobb áldozata lenne az ázsiai és csendes-óceáni térségben, a cégnek tízezer dolgozója van, közvetve további hatezernek ad munkát. A cég részvényeinek 90 százaléka olyan szakmai befektetők kezében van, mint a járvány miatt amúgy is gondokkal küzdő Singapore Airlines, az emírségekbeli Etihad, a kínai HNA csoport és a névadó Virgin csoport.
Az utóbbi alapítójának, a közlekedési, szórakoztatóipari, turisztikai vállalkozásokban érdekelt Richard Bransonnak is külső segítséget kell kérnie, ha a hosszú távú járatait üzemeltető Virgin Atlanticot is a felszínen akarja tartani. A transzatlanti utakra szakosodott vállalat a brit kormánytól kér ismeretlen nagyságú, piaci feltételek mellett visszafizetendő kölcsönt, hogy ne kelljen csökkentenie dolgozóinak számát – ennek elkerülésére a csoport tartalékaiból eddig negyedmilliárd dollárt fordítottak.
A Norwegian Airnél viszont hiába vették igénybe a kormánysegítséget, az csak a hazai munkahelyek megvédésére volt felhasználható, így Európa harmadik legnagyobb fapadosa kénytelen volt feláldozni svéd és dán érdekeltségeit, mivel azok egyik kormánytól sem kaptak segítséget a csőd elkerüléséhez. Emellett brit, spanyol, finn és amerikai szerződéses partnereinek is felmondott, mindez együttesen 4700 dolgozó sorsát pecsételheti meg. A nyolcmilliárd dolláros adósságot maga előtt görgető norvég fapados árfolyama 4 százalékot esett a bejelentésre, ezzel piaci értékének már 86 százalékát veszítette el az idén. Járatainak 85 százalékát törölték, dolgozóinak 90 százalékát küldték állásidőre, ennek költségeit a cég helyett a norvég állam fedezi.
Amerikában
54
légitársaság kap százmillió dollár alatti, vissza nem térítendő bértámogatást
