Betárazták a legdurvább fegyvereket Hongkongban

Hongkong a következő öt évben fokozatosan elveszítheti nemzetközi pénzügyi központ jellegét, miután a kínai parlament által tegnap elfogadott nemzetbiztonsági törvény tovább növeli a bizonytalanságot. Bár a részletek még kidolgozásra várnak, a demokráciapártiak szerint a törvény tovább korlátozza a szabadságjogokat. „Üzleti szempontból Hongkong nagyon rizikós hellyé vált, a pekingi hatóságok drákói szigorral akarják leállítani a tiltakozásokat, ami nem fog tetszeni a befektetőknek” – mondta a CNBC-nek Andrew Collier, az Orient Capital Research ügyvezető igazgatója, aki szerint Hongkong ügyében Kína és az Egyesült Államok is a legszélsőségesebb megoldást, a „nukleáris opciót” választotta. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter már a törvény elfogadása előtt közölte: Washington nem tartja többé autonóm területnek Hongkongot, Donald Trump pedig erőteljes válaszlépésekkel fenyegette meg Pekinget. Az amerikai elnök jó néhány lehetőség közül választhat, a szankcióktól egészen Hongkong különleges státuszának megvonásáig, amelyet egy tavaly elfogadott amerikai törvény bizonyos fokú autonómiához köt. Pompeo szerint „a tények alapján egyetlen józanul gondolkodó ember sem mondhatja ma, hogy Hongkong magas szintű autonómiát élvez Kínától”.

A kivételezett helyzetnek köszönhetően Hongkongot eddig nem érintették az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúban kivetett vámok, de ez most megváltozhat, ami jelentős hatással lesz a kétoldalú forgalomra, amely már tavaly is jócskán visszaesett. Az Egyesült Államok 2018-ban még 37,3 milliárd dollár értékben exportált és 6,3 milliárd dollár értékben importált árucikkeket Hongkongból, ez tavaly 30,8, illetve 4,7 milliárd dollárra csökkent. Két éve még Hongkong volt az amerikai bor harmadik, a marhahús negyedik, az agrártermékek hetedik legnagyobb piaca. A különleges státusz megvonása azzal is járhat, hogy az Egyesült Államok korlátozza az érzékeny technológiák eladását Hongkongnak is, amely így minden előnyét elveszíti a Kínai Népköztársaságban lévő versenytársaival szemben. Jelenleg 1300 amerikai vállalat működik Hongkongban, több mint háromszáznak ott van a regionális központja is, de a kereskedelmi kamara legfrissebb felmérése szerint egy részük már tervezi a befektetések visszafogását. A feszültségek erősödésével megszűnhet a vízummentesség is az Egyesült Államok és Hongkong között, ami tovább nehezíti az üzletkötést.

Hongkong gazdaságának gyakorlatilag vége lesz, ha megszűnik minden amerikai privilégiuma – állította a MarketWatchnak Diana Choyleva, az Enodo Economics vezető közgazdásza. Szerinte az igazán durva az lenne, ha Washington korlátozná a hongkongi valuta szabad átváltását amerikai dollárra, amit a törvény jelenleg lehetővé tesz. Ez a lépés az egész régió bankrendszerére, hajózási és logisztikai szektorára nézve katasztrofális lenne, és a tőke nagyarányú meneküléséhez vezetne. Leland Miller, a befektetési tanácsadással foglalkozó China Beige Book vezérigazgatója úgy véli, a gazdasági hatás Kínára nem lenne annyira súlyos, mint hiszik. „Eltúlozzák a dolgot. Kínának nincs szüksége annyira Hongkongra, mint gondolják” – nyilatkozta a gazdasági portálnak. Szerinte Peking nyilvánvalóan felmérte, mi a rosszabb a számára: továbbengedni a demokráciapárti, kommunistaellenes megmozdulásokat, vagy veszélyeztetni a külföldi tőke és a technika áramlását Hongkongba, és úgy döntött, megéri keménynek lenni.