Új erőműtípus ígér áttörérést az energiabiztonságban

A jelenleginél sokkal nagyobb energiatároló-parkra van szüksége Magyarországnak, hiszen a tároláson keresztül vezet az egyik út az energiabiztonság felé. Azt, hogy pontosan mennyire, két fő elvárás határozza meg: mennyit igényel a villamosenergia-rendszer (VER) kiegyensúlyozása, illetve mennyit az országot lassan lefedő napelemek működésének optimalizálása. E két szempont összefügg, hiszen minél inkább optimalizáltak a napelemes rendszerek, annál kisebb teher nehezedik a VER-re. Az is kapcsolat a kettő között, hogy az akkumulátort a lakosság egy energiatermelő egységhez, vagy azzal együtt telepíti, de az ipari megoldás (BESS) esetén is gyakran választanak erőműközeli helyet. Amikor összehangolják az akkumulátor és az erőmű működését, akkor a kettő hibrid rendszert, hibrid erőművet alkot. A hibrid erőmű energiatermelő része nem feltétlenül napelemes, sőt, nem is feltétlenül megújuló alapú.

Mennyi akkumulátorra lenne szükség?

Magyarországon becslések szerint már több mint 8 gigawatt (GW) teljesítményű napelem működik, ennek a harmada háztartásokban. A 2030-as cél 12 GW. Ám miközben egy háztartási kiserőmű esetében kimondható, hogy egy 10 kilowattos (kW) napelemrendszerhez 5-10 kilowattórás (kWh) akkumulátort érdemes párosítani, országos méretekben ez az arányosítás több okból sem használható. Merőben más-más adat jön ki például annak függvényében, hogy egy naperőmű, vagy más erőmű áramát mennyi időre szeretnénk eltárolni. Van más, fontos szempont is: bár az akkumulátorok nagyban segítik a VER egyensúlyban tartását, abban nem meghatározó, hanem csak kiegészítő eszközként vesznek részt más szabályozási tartalékok mellett. Ilyen tartalékok

• a fosszilis erőművek,
• a megújuló alapú energiatermelés,
• a fogyasztás szabályozása,
• és igénybe vehető import is.

Éppen csütörtökön helyezik el egy újabb, a rendszerszabályozás számára nagyon hasznos létesítmény, az MVM kombinált ciklusú tiszai gázerőművének (CCGT) az alapkövét. Vagyis messze nincs szükség akkora energiatároló kapacitásra, amekkorát a VER egyensúlya igényel. Inkább az említett, további szempontokból érdemes kiindulni.

Jedlik Ányos besegít

Van is célszáma a hazai akkumulátorpark méretének. A 2030-as várakozás az energiastratégia szerint legalább 1 GW. Ennek elérését nagyban segíti a Jedlik Ányos projekt, mert az abban elérhető támogatások révén 2026 végére elérhető a fél gigawattos érték. „A 2030-as éveket akkor nyerhetjük meg az energetikában, ha a tárolási képességeinket is felzárkóztatjuk az európai élvonalba. Az Otthoni Energiatároló Programban és a vállalatokat támogató Jedlik-pályázaton összesen 150 milliárd forinttal segítjük mintegy 800 megawattnyi új tároló telepítését, ezzel a jelenlegi kapacitás az ötszörösére nő” – erről Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes beszélt a program kapcsán.

Még nem terítették be az akkumulátoros konténerek az országot

Február elején egynegyed gigawattnyi (241 megawatt) akkumulátoro tároló működött Magyarországon a Mavir adatai szerint, ez közel 500 MWh energiatároló kapacitásnak felelhet meg – írja az Alteo energiatároló-projektjéről szóló cikkében a Villanyautósok. Azzal is érvel a további akkumulátorok telepítése mellett, hogy a Montel jelentése szerint Magyarországon 

 Ráadásul napsütéses időben – energiatárolás híján – rengeteg áramot exportálunk nyomott áron, hogy azt az esti órákban drágán vásároljuk vissza. 

Jönnek a hibrid erőművek

Ahogyan ma már nem megy különlegesség-számba egy-egy ipari méretű hazai naperőmű átadása, úgy az energiatárolók bejelentése is szinte egymást éri. A napokban például az MVM Balance kapott engedélyt annak a villamosenergia-tárolónak a telepítésére, amelyet június végén adna át, és amelyről egy hónapja már részleteket is közölt. A kínai (CATL) akkumulátorokkal és inverterekkel szerelendő 61,46 megawattos beépített névleges teljesítményű és 79,67 megawattos tárolókapacitású berendezés az ajkai Bakonyi Gázturbinás Erőművel alkot majd hibrid erőművet. Egy hibrid erőműben a tároló és az energiatermelő egységek, jelen esetlen a gázturbinák összehangoltan működnek. A létesítmény így néhány másodpercen belül leadhatja a névleges teljesítményét, ezáltal hatékonyan támogatja a VER szabályozását az MVM magyarázata szerint.

Kétségtelen, hogy ígéretes fejlesztési irány a hibrid erőmű annak ellenére, hogy a műszaki előnyei nem esik feltétlenül egybe a gazdaságiakkal. Egy hibrid erőmű esetében ugyanis nem mindig hangolható össze optimálisan a termelés, a kereskedés és az akkumulátor töltése – erre nemrég Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója mutatott rá. A bevételi oldalt számos további tényező – például a kapacitáslekötési díjak, az adózás vagy az üzemeltetés módja – is befolyásolja. Az energiatárolók megtérülése ezért erősen függ a piaci környezettől és a választott üzemeltetési modelltől.

Hasonló tároló-erőmű együttműködés zajlik, illetve van előkészületben az ország számos pontján. A MET csoport például tavaly, Százhalombattán átadott 40 MW teljesítményű és 80 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló komplexuma a Dunamenti Erőmű területén.

Az Alteo ötödik, 20 MWh kapacitású banai tárolója a társaság szélerőmű parkjával dolgozik össze, a létesítmény névleges teljesítménye 10 MW, a névleges kapacitása 20 MWh. Az Alteo 50 MW-s győri tárolója viszont nem egy konkrét erőműhöz kapcsolódik, hanem a társaság szabályozási központján keresztül javítja a cég portfóliójának rugalmasságát.