Jelentősen megnehezíti a küszöbönálló európai uniós költségvetési tárgyalásokat a spanyolok által bevezetett alapjövedelem. Az északi tagok egy része amúgy is ellenzi, hogy az unió helyett vissza nem térítendő támogatásokkal segítse kilábalni a válságból a délieket. „Nagyon kemény tárgyalások várhatók, sok kérdésben nincs egyetértés, és nem is valószínű, hogy a júniusi EU-csúcson megegyezés születik. Talán nem emiatt borulnak a tárgyalások, de ez a spanyol ügy egy újabb törésvonal lehet. Ráadásul ez úgy történik, hogy a nettó transzfereket tekintve Spanyolország várhatóan a segélycsomag legnagyobb haszonélvezője lesz” – mutatott rá Virovácz Péter, az ING magyarországi vezető elemzője
Finnország kísérleti jelleggel és ideiglenesen már 2017-ben bevezetett minimumjövedelmet munkanélküliek egy korlátozott csoportja számára. A feltételekhez nem kötött támogatás nem érte el a célját, hogy a résztvevőket bevonja a munka világába. Spanyolország lesz az első, ahol széles körben bevezetik az intézkedést, amely 850 millió háztartásban egészítené ki az egy főre eső jövedelmet a helyzettől függően 461–1015 euróra. A január óta kormányzó koalíció, amelynek tagja a szélsőbalos Podemos, eleve megígérte ezt a lépést. Most nem várt érveket kapott a járványtól, hiszen az EU-ban a munkanélküliséggel és a szegénységgel küzdő, 47 millió lakosú ibériai ország szenvedi el az egyik legnagyobb csapást. A következő hónapokban milliók kerülhetnek utcára azok közül, akiket most rövidített munkaidőben alkalmaznak. Közöttük is lehetnek, akiken segíthet az új szociális intézkedés, arra azonban nincs garancia, hogy munkára ez ösztönöz. „Ez egy társadalmi kísérlet, évekig tartana, mire meglátnánk, mennyire sikeres. A spanyol politika azonban nem a stabilitásáról híres, ha bevezetik az intézkedést, aztán meg nemsokára megszüntetik, akkor keveset tudhatunk meg a hatékonyságáról” – mondta Virovácz, aki szerint az intézkedésnek biztosan lesz fogyasztásélénkítő hatása, de azt másképpen, célzott eszközökkel is el lehet érni.
A spanyol, olasz és portugál kormány két hete az egész unió számára ajánlotta válságkezelő eszközként a minimumjövedelem bevezetését országonként eltérő összegekkel, nyomatékosítva, hogy a járvány miatt 113 millió európait fenyeget nyomor. Támogatásáról biztosította az elképzelést az EU munkaügyi biztosa, a korábbi luxemburgi szociáldemokrata Nicolas Schmit is, aki az Irish Timesnak nemrégiben azt mondta: Németország a júliusban kezdődő féléves EU-elnöksége idején várhatóan vitát nyit a javaslatról. Az ING elemzője szerint az ingyen adott pénz idegen a német gazdasági mentalitástól, és az is kérdéses, hogy Magyarország támogassa-e az elképzelést, miután a saját politikájában sarokpontnak tekinti, hogy az emberek munkából éljenek, és ne segélyből. Mint kifejtette, annak, hogy egy ilyen javaslatot komolyan lehessen venni, a közös európai fiskális politika az előfeltétele, sokkal szorosabb integrációval.
Madrid a tervei szerint nem költ évi 3 milliárd eurónál többet a rendszerre. Ez eltörpül ahhoz a 77 milliárd euróhoz képest, amelyet a szerdán bejelentett 750 milliárd eurós segélycsomagból Spanyolország kaphat vissza nem térítendő összegként, a hiteleken felül. De elevenen él még az eurózóna válságának emléke, amikor a tagállamok támogatások helyett csak hitelekkel voltak hajlandók finanszírozni a bajba került Görögországot, többek közt azzal érvelve, hogy a dél-európai állam a lehetőségeihez mérten túl kiterjedt szociális rendszert tart fenn. Az akkorihoz képest most jelentősen puhult a legtöbb tagállam álláspontja, és kisebb az ellenkezés a Brüsszel javasolta közös adósságvállalással, de a spanyol szociális költekezés nem könnyíti meg a megegyezést a keménynek és bonyolultnak ígérkező költségvetési tárgyalásokon.
Madrid a tervre várhatóan csak
3
milliárd eurót költ
