Szűnni nem akaró sorok fogadják az autósokat a venezuelai benzinkutakon azóta, hogy június elején Nicolás Maduro rezsimje újabb lépést tett a kommunizmusba visszafelé vezető úton. Két nemzetközi embargó sújtotta ország egymásra találása áll a háttérben, s ebben a katalizátor szerepét az Egyesült Államok játszotta, amely a szankcióival Irán és Venezuela olajiparát és -exportját is nyomás alatt tartja. Az Iránból a dél-amerikai ország kikötőibe irányított öt üzemanyag-szállító tanker a múlt héten futott be célállomására, s a hirtelen bőség örömére Maduro új árképzési rendszert léptetett életbe. Eszerint az autósok havi 120 liter üzemanyagot vásárolhatnak helyi devizáért, azaz bolívarért, átszámítva 6 forintos literenkénti áron. Efelett 150 forint lesz a literenkénti tarifa – ha marad a naftából. A csúcsforgalom garanciája, hogy egyszerre legfeljebb 30 litert tankolhatnak az emberek, akiknek a személyi igazolványuktól a bankszámlájukon át számos módon bizonyítaniuk kell vásárlási jogosultságukat – írja a Reuters. Az új rendelet nyomán felvásárlási láz tört ki, a diktatúrában élő emberek ugyanis nem bíznak az ellátás folyamatosságában. Ez egyébként nem Iránon fog múlni, hiszen Teherán igény szerint kész újabb szállítmányokat útnak indítani. Azt nem tudni, Caracas hogyan rendezi a számlát.
A nyitány nem volt zavartalan, Caracasban számos benzinkút inkább karhatalmi segítséget kért a türelmetlen autósok közti rend fenntartásához, és nem nyitott ki, mivel a rendeletből nem volt számukra világos, hogy az üzemanyagból mennyit kell bolívarért adniuk, és mennyit dollárhoz kötött áron. Vidéken még zűrösebb volt a helyzet, sok helyütt ki se nyitottak, ahol pedig fogadták a rohamot, ott hamar kifogytak a támogatott árú üzemanyagból. Fennakadások voltak a bankkártyás fizetési rendszerek hibái és a bolívarellátás szűkössége miatt, így az ország 1800 töltőállomásából többen is inkább áttértek a dollárelszámolásra, noha ez alapvetően illegális.
A venezuelai hiánygazdasághoz képest paradicsomi állapot azonban csupán kilencven napig tart, azután az állam által kiadott szociális kártya birtokában lehet olcsó benzint vételezni. Jóllehet ezt bárki igényelheti, a jogvédők máris tiltakoznak, mondván, a kártyaregisztrációval a hatalom személyre lebontott adatokhoz jut, amelyeket alkalmasint nem lesz rest felhasználni. Aki ettől tart, annak marad a feketepiac, ahol 600 forintért mérik az üzemanyagot abban az országban, ahol a fizikai munkás havi átlagkeresete alig haladja meg a háromezer forintot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.