A befektetőket egyelőre nem riasztotta el a döntés

Radikális változások jöhetnek Hongkongban, miután a kínai parlament egyhangúlag megszavazta a széles körű bírálatokat kiváltó nemzetbiztonsági törvényt, amely már tegnap életbe is lépett. A hírre feloszlott a demokráciapárti Demosisto párt, miután több kulcsfontosságú tagja bejelentette a kilépését, az Egyesült Államok pedig már a szavazás előtt megkezdte Hongkong különleges státuszának megvonását. Első lépésként hétfőn leállították a fegyverexportot, és korlátozzák a terület hozzáférését a legfejlettebb amerikai technológiákhoz. A kereskedelmi miniszté­rium közleménye szerint Hongkong nem élvez többé kivételezést, az exportengedélyeket ille­tően ugyanolyan elbírálás alá esik, mint Kína. Ez jelentős érvágás lehet, hiszen csak 2018-ban 432,7 millió dollár értékű amerikai exportáru mentesült a Kína-ellenes intézkedések alól. Mike Pompeo külügyminiszter bejelentette, hogy hamarosan leállítják a kettős felhasználású, vagyis katonai és polgári célra is alkalmas csúcstechnológia átadását Hongkong számára. Tavaly mintegy 2,4 millió dollár értékben hagytak jóvá amerikai védelmi felszerelést és szolgáltatást, ebből a külügyminisztérium adatai szerint 1,4 milliónyit le is szállítottak. „Az Egyesült Államok kénytelen lépni, hogy védje nemzetbiztonsági érdekeit. Nem tudunk többé különbséget tenni a Hongkongba, illetve Kínába exportált, ellenőrzött termékek között” – indokolta a lépést Pompeo.

Pekingnek elméletileg még 27 évig kellett volna garantálnia az „egy ország – két rendszer” fenntartását Hongkongban a britekkel kötött megállapodás értelmében, de csak addig tartotta be az egyezséget, amíg az az érdekeit szolgálta. Kína Hongkong erősségeit – a kapitalista rendszert, a terület ázsiai kereskedelmi és pénzügyi központjának szerepét, a világgazdasághoz való hozzáférését – kihasználva gyorsabban fejlődött, mint akár a kommunista vezetők is remélték, és már 2010-ben átvette Japán helyét mint a világ második legnagyobb gazdasága. Gazdasági szuperhatalommá vált, így már nincs akkora szüksége Hongkongra, mint korábban. 1997-ben, amikor visszakerült pekingi fennhatóság alá, Hongkong adta a kínai GDP 18,4 százalékát – ez mára 2,7 százalékra esett vissza. Nem véletlen, hogy a nemzetbiztonsági törvény elfogadása és az amerikai intézkedések sem szegték a befektetők kedvét, a hongkongi Hang Seng index tegnap Ázsia többi részével együtt erősödött. A piac a jelek szerint úgy véli, hogy az új törvény ellenére Hongkong továbbra is kulcsfontosságú pénzügyi és kereskedelmi összekötő kapocs marad Kína és a világ többi része között. Iris Pang, az ING Kínával foglalkozó vezető elemzője szerint az amerikai befektetőket sem fogja elriasztani a különleges státusz megvonása, kivéve, ha Peking válaszképpen szankciókkal sújtja a hongkongi központú cégeket, de ezt nem tartja valószínűnek.

Hongkong már csak 2,7

százalékát adja a kínai GDP-nek