A tartós fellendülésre még várni kell

A z euróövezet gazdaságát fenyegető veszélyek nem csökkentek – figyelmeztet Fabio Panetta, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagja. A döntéshozó a La Repubblica lapnak azt nyilatkozta, hogy nem látja indokoltnak a jegybank sosem látott méretű eszközvásárlási programjának módosítását. Az EKB a korábbi döntésének megfelelően a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében 1,35 ezermilliárd euró értékben adósságot vásárol, valamint támogatja a bankok hitelkihelyezését.

A döntéshozó szerint az ipari termelés legfrissebb adatai javulást mutatnak az előző negyedévhez képest – különösen a kiskereskedelem és a beszerzésimenedzser-index felpattanó számai biztatók –, de erre a gazdasági tevékenység korábbi katasztrofális csökkenése és a gazdaság fellendítését célzó kormányzati intézkedések miatt lehetett számítani. Panetta azonban hangsúlyozta, hogy ennek alapján még túl korai lenne győzelmet hirdetni, hiszen az euróövezet gazdasága valószínűleg nagyobb visszaesést mutat a második negyedévben, mint az év első három hónapjában, amikor 3,6 százalék volt a visszaesés az előző év azonos időszakához képest. Emellett várható, hogy a gazdasági aktivitás jóval a koronavírus-járvány előtti szint alatt marad, és valószínűleg 2022 vége előtt nem is tér oda vissza. „Amíg nem vagyunk biztosak abban, hogy a válság negatív hatásai végleg megszűntek, erős monetáris ösztönzőket kell alkalmaznunk a fellendülés megszilárdítása érdekében, ezáltal fenntartva a megfelelő inflációs szintet is” – tette hozzá. Számítások szerint az EKB által márciusban bejelentett vásárlási programok és a refinanszírozási műveletek az infláció 0,8 százalékpontos és a bruttó hazai termék 1,3 százalékpontos kumulált növekedését válthatják ki az eurózónában. Panetta szerint a PEPP jól működik, és egyelőre nincs gazdasági alapja az intézkedések módosításának.

A hét végén több európai ország is közli második negyedéves GDP-adatát. A várakozások szerint Németországban 9 százalékkal csökkenhetett a GDP. Az európai országok közül a járvány által leginkább érintett Spanyolországban és Olaszországban 16, illetve 15,3 százalék lehetett a visszaesés mértéke az első negyedévhez képest.

Az EKB középtávú előrejelzése egybevág a legnagyobb pénzügyi elemző cégek számításaival, amelyek szerint nem várható gyors, V alakú gazdasági fellendülés. Az Oliver Wyman tanácsadó cég szerint 800 milliárd eurónyi hitelveszteség halmozódhat fel az európai bankoknál a következő három évben, ha a fertőzések második hulláma megint leállásra kényszeríti az európai országokat. Ez a pénzügyi becslés azon alapszik, hogy Európa legnagyobb bankjai láthatóan hatalmas céltartalékokat képeztek az ilyen típusú veszteségek kezelésére.

A Citigroup elemzői szerint a legnagyobb brit, svájci és euróövezeti hitelezők további 23 milliárd eurót tartalékoltak a második negyedévre, kiegészítve az év első három hónapjára vonatkozó 25 milliárd eurót. Ha ehhez hozzáadjuk az öt legnagyobb amerikai bank által az első hat hónapban fenntartott 61 milliárd dollárt, a legnagyobb nyugati hitelezők együttes tartaléka eléri a 117 milliárd dollárt. A Citi szerint 2009 első fél éve – azaz a Lehman Brothers összeomlását követő időszak – óta ez a legnagyobb nettó tartalékképzés a pénzügyi világban.

Amíg a válság negatív hatásai nem szűnnek meg, erős monetáris ösztönzőket kell alkalmazni a fellendülés érdekében