Fordulópontjához érkezhet az Európai Bizottság harca a nemzetközi cégek adóelkerülése ellen. Egy nappal azelőtt, hogy az törvényszékének döntést kell hoznia az Apple elleni 13 milliárd eurós visszatérítési eljárásban, a Financial Times név nélkül idézett brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írta: a bizottság egy eddig soha nem aktivált eszközt alkalmazhat az adóparadicsomok ellen. A fellépéshez az EU-szerződés 116. cikke nyithat utat, amely lehetővé teszi irányelvek alkotását a tagállamok piactorzító intézkedéseivel szemben. A lap egyik forrása szerint a következő országok adógyakorlata kerülhet tűz alá:
- Belgium
- Írország
- Luxemburg
- Hollandia
Az EU – és különösen Margrethe Vestager bizottsági alelnök – már régóta keresi a módját, hogyan lehet fellépni az adóelkerülés ellen. Sok multi azért hoz létre leányvállalatot kedvező adófeltételeket kínáló országokban, hogy odacsoportosítva az eszközöket, kevesebb adót fizessen. Az uniós szintű fellépést nehezíti a tagállamok vétójoga, emiatt Brüsszel olyan jogi csatornákat keres, amelyekkel ezt meg lehet kerülni. A régi téma az elmúlt hónapokban több okból is forróvá vált. A tagállamok és az unió is rengeteg közpénzt költ a válság elleni harcra, és kérdéseket vet fel a terhek elosztásának igazságosságát illetően, ha az óriáscégek elkerülik az adófizetést. Nem tudni, a pénteki EU-csúcs előtti háttértárgyalásokon előkerül-e, és ha igen, milyen formában, az egyes tagállamok költségvetését erősen érintő ügy. Mindemellett az EU az Egyesült Államokkal is kemény vitában van a multikra kivetni tervezett digitális ügyében. Ez a vita egyelőre holtponton áll, és az őszi amerikai elnökválasztásig így is maradhat.
Úgy alakult, hogy pont most esedékes a bírósági döntés az Apple-ügyben is, amelynek a kimenetele jelentősen befolyásolhatja, hogyan halad tovább Brüsszel. A bizottság korábbi döntése szerint az amerikai óriásnak 13 milliárd euró elmaradt adót kell befizetnie Írország költségvetésébe, plusz a kamatot, mert Brüsszel megítélése szerint indokolatlan és piactorzító engedményeket kapott. Korábbi kisebb volumenű esetekben – a Fiat luxemburgi és a Starbucks hollandiai ügyeiben – Vestager álláspontja nyert, de ez nem jelenti azt, hogy az EU törvényszéke az Apple elleni igénynek is helyt ad, elfogadva Brüsszel bizonyítékait. Az Apple több százmilliárd eurót vitt nem termelő ír leányvállalatába, de azzal érvel, hogy ezek a pénzek csak ott parkoltak, és végül visszakerülhetnek az Egyesült Államokba, ahol a hozzáadott érték keletkezik, és ahol adót is fizetnek utánuk. „Ha a bizottság elveszíti az Apple-ügyet, akkor kifut az agresszív adótervezés elleni eszközökből” – idézte egyik forrását a Financial Times.
Az uniós szerződés 116. cikkét vetnék be
Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közötti különbségek torzítják a belső piaci verseny feltételeit, és ezt a torzulást ki kell küszöbölni, akkor konzultál az érintett tagállamokkal. Ha ez a konzultáció nem eredményez a torzulást kiküszöbölő megállapodást, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadja a szükséges irányelveket. E célból a szerződésekben előírt bármilyen egyéb megfelelő intézkedést el lehet fogadni.
