Hatalmas adósság a könyvekben
Erősen sürgetik Joe Biden újonnan megválasztott amerikai elnököt a kongresszus demokrata párti képviselői, hogy tegyen lépéseket a diákhitel-tartozások enyhítésére – írja a The Wall Street Journal.
Az oktatási minisztérium által rendelt elemzés azt mutatja, hogy az amerikai kormány több mint 400 milliárd dollárt veszít a szövetségi diákhitelprogramon, megközelítve a bankok által a másodlagos jelzálogkölcsönök válságának idején elszenvedett veszteség nagyságát.
A Trump-adminisztráció ellenezte az adósságok széles körű elengedését, ám a jövedelemalapú törlesztési program bevezetésével valójában már eddig is elengedte az adósságok egy részét, hiszen lehetőséget adott a hitelfelvevőknek, hogy a szegénységi küszöb 150 százaléka fölötti jövedelmüknek csak a 10 százalékát fordítsák törlesztésre, a tíz, húsz vagy huszonöt év után fennmaradó tartozásukat pedig elengedték. A jövedelemalapú visszafizetést választó hitelfelvevők havi befizetései gyakran még a kamatokat sem fedezik, a teljes tartozásuknak átlagosan csupán az 51 százalékát fizetik vissza, míg az egyéb törlesztési módot választóknál ez az arány 80 százalék körüli – derül ki az elemzésből.
Az oktatási minisztérium az FI Consulting és a Deloitte tanácsadó cégek segítségével 1370 milliárd dollárnyi szövetségi diákhitelt vizsgált át az év elején. Ennek során megállapították, hogy a hitelfelvevők várhatóan 935 milliárd dollár tőkét és kamatot fizetnek majd vissza, és 435 milliárd dollár veszteséget hárítanak az adófizetőkre. Ez az elemzés azonban nem tartalmazza azt a nagyjából 150 milliárd dollányi hitelt, amelyet magánhitelezők biztosítottak. A kimutatott veszteségek jóval nagyobbak annál, amennyi a korábbi kormányzati becslésekben szerepelt.
Az elmúlt évtizedekben nem volt átfogó vizsgálata a diákhitelprogramnak, a kormány számára csak most vált világossá, hogy könyveiben a vártnál jóval több a rossz adósság. A kormányzati veszteségek nagyságát jól jelzi, hogy Mark Zandi, a Moody’s Analytics vezető közgazdásza szerint a magánhitelezők 535 milliárd dollárt vesztettek a másodlagos jelzálogkölcsönökön a 2008-as pénzügyi válság idején. A mostani veszteség hatása azonban merőben más. A kormány a bankokkal ellentétben alacsony kamatlábakkal akár több millió dollárt is felvehet a veszteségek elnyelésére anélkül, hogy pánikot okozna.
Az Egyesült Államok évente százmilliárd dollár fölötti összegben kölcsönöz a hallgatóknak több mint hatezer főiskola és egyetem tandíjának a fedezésére.
A hitelezés során azonban figyelmen kívül hagyja az olyan tényezőket, mint a tanulmányi eredmény, a tanulmányi terület, és nem elemzi, hogy a hallgatók keresnek-e a diploma megszerzése után annyit, hogy fedezni tudják adósságukat. Itt nincs piaci fegyelem – jellemzi a helyzetet Constantine Yannelis, az Obama-kormány kincstári tisztviselője, ma a Chicagói Egyetem professzora. Hangsúlyozza, hogy a pénzügyi válság óta a magánhitelezők csak a tiszta hitellel rendelkező hitelfelvevőknek adnak kölcsönt, adóstárs bevonásával, és a nemteljesítési arány ott jóval alacsonyabb, mint a szövetségi hiteleknél.
