Lassúbb lesz a román kilábalás

A vártnál nagyobb gazdasági visszaesésre és államháztartási hiányra alapozott – idén immár a harmadik – költségvetés-kiigazítást fogadott el a román kormány a tegnapi ülésén. Ebben az egészségügyre, a szociális ellátásra, az oktatásra és a beruházásokra fordított kiadások nőnek. A Ludovic Orban vezette liberális kabinet 4,2 százalékos recesszióra számít idén a korábban közölt 3,8 százalék után, ugyanakkor az államháztartási hiány a GDP 9,1 százalékára bővül az eddig remélt 8,6 százalék helyett. Florin Citu pénzügyminiszter abban bízik, hogy a gazdaság jövőre 4,5 százalékos növekedést ér el, az államháztartási deficitet pedig 7 százalékra sikerül lefaragni. Az Európai Bizottság prognózisa ennél borúlátóbb: csak 3,3 százalékos román GDP-növekedést, viszont 11,3 százalékos hiányt jósol 2021-re.

Szász Levente erdélyi közgazdász úgy látja, a román gazdaság kedvező feltételek esetén 2021 derekától indulhat növekedésnek, és a teljesítőképesség terén 2022 közepére érheti el a járvány megjelenése előtti szintet. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese egy májusban, munkatársaival közösen elindított kutatási projekt keretében vizsgálja a pandémia romániai gazdasági hatásait, valós időben, naponta frissített adatok alapján, és előrejelzéseket is készítenek a várható kilátásokról. Az egyetemi oktató lapunk megkeresésére emlékeztetett: az idei első negyedévben még erősen indított a román gazdaság, de a második negyedévben a márciusi lezárások nyomán 11,9 százalékos visszaesést produkált, ami az ország rendszerváltás utáni történetében rekordmértékű zuhanás, még a 2008–2009-es gazdasági világválság idején sem volt ekkora a visszaesés. A májusi lazításoknak köszönhetően a harmadik negyedévben 5,6 százalékos növekedést jegyeztek fel az előző negyedévhez képest, viszont az őszi járványügyi adatokból újabb visszaesésre lehet következtetni.

„Bár voltak, akik gyors, V alakú visszarendeződésre számítottak, ennek a valószínűsége csökkenni látszik a járvány erősödtével. Minden attól függ, hogy a járvány második hulláma miként alakul, és a védőoltás érkezésének időpontja is nagymértékben befolyásolja a fejlődést” – jelentette ki Szász Levente, aki szerint a tavaszi szükségállapothoz hasonló újabb lezárást nem engedhet meg magának az ország. (Romániában tetőzni látszik a második hullám, a fertőzöttek napi esetszáma megállt átlagosan tízezernél.) Annak kapcsán, hogy a bukaresti kormány cáfolja az adóemelés, megszorítás elkerülhetetlenségéről szóló híreket, a dékánhelyettes elmondta, nem lehetetlen hasonló intézkedések nélkül átvészelni a következő évet. A költségvetés egyensúlyát azonban szerinte mindenképpen helyre kell állítani, hiszen az idén esedékes 9 százalékos deficit most még megmagyarázható a válsághelyzettel, de 2021-ben már semmiképpen sem fenntartható, elő kell teremteni a finanszírozására szolgáló forrásokat, emelni kell a gazdaság teljesítőképességét.

„A digitalizációval nemcsak megkönnyíteni lehet az adó begyűjtését, hanem növelni is a mennyiségét, ezen túlmenően alapfeltétel, hogy ne emeljék a közalkalmazottak bérét. Az állami beruházások terén prioritásként kellene kezelni azokat, amelyekhez uniós források állnak rendelkezésre” – vázolta a teendőket a kolozsvári egyetemi oktató.

A GDP-arányos deficit

9,1

százalékra szökik fel

az idén