Sokkolóan hatott a piacnyitás

Teljes zűrzavar övezi az elektromosenergia-piac január elsejétől hatályos liberalizálását Romániában: izzanak a szakhatóság által lakossági tanácsadás céljából létesített telefonvonalak, a fogyasztók a járvány ellenére valósággal megostromolták a nagy szolgáltatók ügyfélszolgálatait. Az ok az, hogy a mintegy hatmillió, a szabályozott tarifák minden előnyét élvező lakossági fogyasztó többsége vagy egyáltalán nem hallott a liberalizálásról, vagy minimális információi vannak arról, hogy immár nem az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) által megszabott, hanem a piaci verseny által diktált árat kell fizetnie a felhasznált villanyáramért. További kétmillió lakossági fogyasztó viszont már kilépett a szabadpiacra.

Márpedig a tét a piac valamennyi szereplője számára jelentős.

A lakosság a szabályozott energiapiacon megszabott árhoz képest 13–26 százalékkal meredekebb villanyszámlára számíthat, ha nem köt a versenypiacon új szerződést a csaknem hatvan szolgáltató valamelyikével, és továbbra is az egyetemes szolgáltatási rendszerben marad.

A drágulás az átállást kívülről szemlélő, inaktív fogyasztókat érinti, számukra az a lényeg, hogy mielőbb választaniuk kell egy ajánlatot vagy a jelenlegi szolgáltató kínálatából, vagy új kereskedővel kell szerződniük, mert az egyetemes szolgáltatói árnál valamennyi kereskedő szabadpiaci ára kedvezőbb.

Egyébként az államilag szabályozott piac 2019-ben 3,9 milliárd lejt, azaz 289 milliárd forintot tett ki Romániában. Négy nagyvállalat dominál: a piacvezető az állami tulajdonban lévő Electrica csaknem hárommillió ügyféllel, azt követi az olasz Enel, a német E.ON és az ausztrál kézbe került CEZ. Sokan azzal vádolják az energiaár-szabályozót, hogy jogosulatlan piaci előnyhöz juttatta a fő áramszolgáltatókat azzal a rendelettel, amely szerint januártól automatikusan átsorolta az egyetemes szolgáltatási kategóriába azokat a fogyasztókat, akik nem kötnek új szerződést. Ágazati szakértők szerint idén az ügyfelek 10, megfelelő tájékoztatási kampány esetén 25 százaléka fog szabadpiaci szerződést kötni. Erre azonban kevés az esély, mivel annak ellenére, hogy az energiapiac teljes árliberalizációjáról majdnem egy éve döntött a bukaresti kormány, decemberben a fogyasztók több mint 90 százaléka még csak nem is hallott a változásokról. Éppen ezért a Florin Citu vezette új román kormány arra készül, hogy március 31-ig meghosszabbítsa a határidőt, amíg a lakosság áramszolgáltatót válthat. Virgil Popescu gazdasági és energetikai miniszter előrebocsátotta, ha az ANRE nem változtat a szabályozáson, akkor törvénymódosítással fogják előírni, hogy a szolgáltatók ne a legdrágább, egyetemes szolgáltatási tarifával, hanem a legolcsóbb szabadpiaci áron számlázzanak az új szerződést nem kötő ügyfeleknek.

A tavalyi év első felében egyébként az EU-tagállamok közül Romániában drágult az egyik legnagyobb mértékben, 9,1 százalékkal a villanyáram a 2019-es esztendő hasonló időszakához képest az Eurostat szerint. Miközben uniós szinten 2020 első felében 21,3 euró volt a háztartások számára a villamos energia átlagára 100 kilowattórára vetítve, Romániában 14,59 eurós árszintet jegyeztek. Hasonló volt a helyzet 2018 második felében és 2019 első hat hónapjában, amikor Romániában mérték a negyedik legnagyobb, 10,1 százalékos áramár-emelkedést az EU-ban.