Ismét összeomlott a líra árfolyama
A télen egy jegybankelnökcserével és sorozatos kamatemelésekkel Törökországnak sikerült visszatornásznia a lírát a rekordgyenge szintekről, de a török fizetőeszköz árfolyama tegnap újra elszabadult, miután a hét végén megint menesztették a központi bank vezetőjét. Az elemzők további vesszőfutásra számítanak a döntés után, ami csak pár nappal követte a bank csütörtöki, váratlan mértékű, 2 százalékpontos kamatemelését. Az sem kizárt, hogy az ország a fizetési mérleg válsága felé tart. A rossz hírek folyama érintheti más feltörekvő gazdaságok devizapiacait is, bár az első reakció mérsékelt volt.
Miután szombaton Recep Tayyip Erdogan elnök meglepetésre leváltotta a csak négy és fél hónapja kinevezett Naci Agbal jegybankelnököt, a líra hétfőre virradóra 17 százalékkal, a 8,44-os szintig zuhant a dollár ellenében. Később visszakorrigált 8 alá, de az elemzők arra számítanak, hogy az Agbal kinevezése előtti, 8,5-en túli, rekordgyenge szintek felé veszi irányt. Az új elnököt, Sahap Kavcioglut, a kormánypárt korábbi parlamenti képviselőjét ugyanis az alacsony kamatok hívének tartják. A lazább kamatpolitika a magas, februárban 15,61 százalékos éves szinten mért infláció elszabadulását hozhatja. A líra további gyengülése gondokat okozhat a magas devizakötelezettségekkel rendelkező hazai bankoknak, miközben a török fizetési mérleg hiánya méretes, a piaci beavatkozás pedig kilátástalan, miután a jegybanki devizatartalék a korábbi intervenciók miatt nettó 11 milliárd dollárra, a GDP másfél százalékára apadt. A piaci szereplők számára tulajdonképpen érdektelen, mit mond Kavcioglu, mivel a közgazdasági racionalitással szemben az alacsony kamatokat támogató politikának alávetett jegybank elvesztette hitelességét – írta Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank fő devizapiaci elemzője.
Az elemzők elkerülhetetlennek tartják a líra további mélyrepülését. A gyengülés és az infláció ellen Törökország várhatóan a fogyasztói árak szabályozásával és a tőkeáramlások akár drasztikus kontrolljával harcol. A Nemzetközi Valutaalap segítségére csak a hibás gazdaságpolitika beismerése és teljes fordulat esetén számíthatnának, amit Erdogan elnök várhatóan teljes erővel igyekszik majd elkerülni. Az ország azonban a fizetésimérleg-válság felé tarthat, amit jelen állapotában a bankrendszer a korábbiaknál is nehezebben viselne – írta Jason Tuvey, a Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza.
A líra zuhanása a japán jen mint menedékdeviza erősödéséhez vezetett, de a részvénypiacokra és a többi feltörekvő gazdaság devizaárfolyamaira kifejtett nyomás rövid életűnek bizonyult. A következő hónapokat tekintve azonban a török probléma hozzátesz egyet a már létező kockázati tényezőkhöz: az amerikai állampapírhozamok emelkedéséhez, a dollár erősödéséhez és Európa esetében a koronavírus elleni vakcinázás elhúzódásához. Sok európai bank ráadásul tetemes kitettségekkel rendelkezik Törökországban. Kit Juckes, a Société Générale fő devizastratégája szerint ezzel nő a valószínűsége annak, hogy az euró az 1,19 körüli szintekről 1,5 irányába gyengüljön a dollár ellen. A bank tegnap közzétett negyedéves kitekintője szerint azonban a feltörekvő piaci devizák számára továbbra is az amerikai hozamemelkedés a fő rizikó. A forintot azonban vásárolni javasolták az euró ellenében, arra hivatkozva, hogy a magyar fizetési mérleg erős, és a gyors vakcinázási kampány hatására a következő hónapokban a gazdaság új lendületet vehet.
