Ismét összeomlott a líra árfolyama
A télen egy jegybankelnökcserével és sorozatos kamatemelésekkel Törökországnak sikerült visszatornásznia a lírát a rekordgyenge szintekről, de a török fizetőeszköz árfolyama tegnap újra elszabadult, miután a hét végén megint menesztették a központi bank vezetőjét. Az elemzők további vesszőfutásra számítanak a döntés után, ami csak pár nappal követte a bank csütörtöki, váratlan mértékű, 2 százalékpontos kamatemelését. Az sem kizárt, hogy az ország a fizetési mérleg válsága felé tart. A rossz hírek folyama érintheti más feltörekvő gazdaságok devizapiacait is, bár az első reakció mérsékelt volt.
Miután szombaton Recep Tayyip Erdogan elnök meglepetésre leváltotta a csak négy és fél hónapja kinevezett Naci Agbal jegybankelnököt, a líra hétfőre virradóra 17 százalékkal, a 8,44-os szintig zuhant a dollár ellenében. Később visszakorrigált 8 alá, de az elemzők arra számítanak, hogy az Agbal kinevezése előtti, 8,5-en túli, rekordgyenge szintek felé veszi irányt. Az új elnököt, Sahap Kavcioglut, a kormánypárt korábbi parlamenti képviselőjét ugyanis az alacsony kamatok hívének tartják. A lazább kamatpolitika a magas, februárban 15,61 százalékos éves szinten mért infláció elszabadulását hozhatja. A líra további gyengülése gondokat okozhat a magas devizakötelezettségekkel rendelkező hazai bankoknak, miközben a török fizetési mérleg hiánya méretes, a piaci beavatkozás pedig kilátástalan, miután a jegybanki devizatartalék a korábbi intervenciók miatt nettó 11 milliárd dollárra, a GDP másfél százalékára apadt. A piaci szereplők számára tulajdonképpen érdektelen, mit mond Kavcioglu, mivel a közgazdasági racionalitással szemben az alacsony kamatokat támogató politikának alávetett jegybank elvesztette hitelességét – írta Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank fő devizapiaci elemzője.
Az elemzők elkerülhetetlennek tartják a líra további mélyrepülését. A gyengülés és az infláció ellen Törökország várhatóan a fogyasztói árak szabályozásával és a tőkeáramlások akár drasztikus kontrolljával harcol. A Nemzetközi Valutaalap segítségére csak a hibás gazdaságpolitika beismerése és teljes fordulat esetén számíthatnának, amit Erdogan elnök várhatóan teljes erővel igyekszik majd elkerülni. Az ország azonban a fizetésimérleg-válság felé tarthat, amit jelen állapotában a bankrendszer a korábbiaknál is nehezebben viselne – írta Jason Tuvey, a Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza.
A líra zuhanása a japán jen mint menedékdeviza erősödéséhez vezetett, de a részvénypiacokra és a többi feltörekvő gazdaság devizaárfolyamaira kifejtett nyomás rövid életűnek bizonyult. A következő hónapokat tekintve azonban a török probléma hozzátesz egyet a már létező kockázati tényezőkhöz: az amerikai állampapírhozamok emelkedéséhez, a dollár erősödéséhez és Európa esetében a koronavírus elleni vakcinázás elhúzódásához. Sok európai bank ráadásul tetemes kitettségekkel rendelkezik Törökországban. Kit Juckes, a Société Générale fő devizastratégája szerint ezzel nő a valószínűsége annak, hogy az euró az 1,19 körüli szintekről 1,5 irányába gyengüljön a dollár ellen. A bank tegnap közzétett negyedéves kitekintője szerint azonban a feltörekvő piaci devizák számára továbbra is az amerikai hozamemelkedés a fő rizikó. A forintot azonban vásárolni javasolták az euró ellenében, arra hivatkozva, hogy a magyar fizetési mérleg erős, és a gyors vakcinázási kampány hatására a következő hónapokban a gazdaság új lendületet vehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.