Húzósnak ígérkezik a Brexit számlája
Száz nap telt el azóta, hogy az Egyesült Királyság végképp elszakadt az Európai Uniótól, és ennek következményei kezdenek világossá válni. A csaknem öt évvel ezelőtti sorsdöntő népszavazás előtt elhangzott figyelmeztetések sok esetben vészjóslók voltak, így az akkori brit kormány a referendum utáni időszakra recessziót, a lakásárak zuhanását és az export meredek csökkenését várta. A brit pénzügyminisztérium azzal számolt, hogy a távozásról szóló szavazás hatására a GDP két éven belül 3,6 százalékkal csökken, további 520 ezer ember válik munkanélkülivé, és a lakásárak 10 százalékkal esni fognak. Nem így alakult – már csak azért sem, mert a brit kormány egészen 2017. március 29-ig nem jelentette be az Európai Tanácsnak, hogy az uniós szerződés 50. cikke szerint valóban kilép az EU-ból. De ezt követően is kevesen hitték, hogy ez valóban megtörténhet, így 2018 júniusáig a bruttó hazai termék több mint 3 százalékkal nőtt, a munkanélküliség 280 ezerrel csökkent, és a lakásárak átlagosan 7 százalékkal emelkedtek – derül ki a Bloomberg elemzéséből. Majd jött a járvány, és a GDP 9,9 százalékkal csökkent tavaly, ez a legnagyobb zuhanás az 1709-es nagy fagy óta. Az unióból kizárólag a spanyol gazdaság esett ennél is nagyobbat, 10,8 százalékot, minden más ország ellenállóbbnak bizonyult. A font 12 százalékkal ér kevesebbet ma, mint a Brexit-szavazás napján, és az infláció a járvány kitöréséig szinte végig a jegybank 2 százalékos inflációs célja felett járt. A szaktárca korábban úgy számolt, hogy ha az Egyesült Királyság kilép az unióból, és sikerül kereskedelmi megállapodást kötni a blokkal, akkor az ország gazdasága 4,6–7,8 százalékkal lesz kisebb 15 év múlva, mintha az EU-ban maradt volna. Noha formálisan csak száz napja hagyták el az unió egységes piacát, kormányzati becslések szerint a Brexit a népszavazás óta már így is 1,4 százalékkal csökkentette a GDP-t. A jelenlegi kormányzati becslésekben az áll, hogy hosszú távon
4 százalékkal lesz kisebb a gazdasági teljesítmény, mintha bent maradtak volna.
A kilépés megnehezítette, de a megnövekedett adminisztrációs terhek miatt egyes esetekben – például az olyan romlandó élelmiszereknél, mint a lazac – szinte teljesen el is lehetetlenítette az unióba történő exportot. Januárban a kontinensre irányuló export 41 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. David Frost, az uniós kapcsolatokért felelős miniszter a decemberi készletfelhalmozást és a járványt teszi felelőssé az év eleji kereskedelmi zuhanásért, ami szerinte február elején helyreállt. Az ezt megerősítő adatokat csak holnap teszik közzé. Annyi bizonyos, hogy a járvány visszahúzódása után további kereskedelmi viták várhatók.
A népszavazás előtt a londoni Cityben sokan úgy látták, hogy akár százezer munkahely is megszűnhet a pénzügyi szolgáltatások területén, ezzel szemben márciusig csupán
8 ezer munkahelyet költöztettek át az unióba. Ennél komolyabb leépülés jöhet azonban, ha Nagy-Britannia és az Európai Unió nem tud megállapodni a brit pénzügyi cégek egységes piachoz való hozzáférésének feltételeiről, amelyeket a Brexit miatt elvesztettek. Emellett az uniós vállalatok részvényeinek szinte teljes kereskedelme – napi több mint 6 milliárd eurónyi tranzakció – az unióba helyeződött át januárban. Ez már most is látható, de a következő száz nap még tisztább képet fest majd a negatív hatásokról.
