A világszerte végbemenő sikeres oltási kampányokat követően beinduló gazdasági fellendülés hihetetlen ralit indított be a nyersanyagok piacán. Az ipari országoknak sok bosszúságot okozó folyamatban ugyanakkor hatalmas lehetőséget látnak a lelőhelyekben gazdag államok. Oroszország például 2,3 milliárd dolláros bevételre kíván szert tenni az év utolsó 5 hónapjában egy újonnan bevezetendő exportadó révén, amelyet az országból kiszállított alumíniumra, nikkelre és rézre vetnének ki, míg Chilében a parlament alsóháza már meg is szavazta azt az előterjesztést, amelynek értelmében a rezet és lítiumot bányászó vállalatok bevételeire adott esetben 75 százalékos adót rónának ki.
Chilében, ahonnan tavaly a glóbusz éves rézkitermelésének 28 százaléka származott, persze a törvényjavaslat hívei még nem ihatnak a medve bőrére, hiszen egyrészt a felsőháznak is el kell fogadnia az előterjesztést, másfelől a dél-amerikai ország korábbi vezetői a külföldi tulajdonban álló bányacégekkel úgynevezett stabilitási egyezményeket kötöttek, amelyek a befektetések ösztönzése céljából korlátozzák az adóemeléseket. A megállapodások egy része még hosszú évekig érvényben marad, ám – hívták fel a figyelmet az elemzők – a cégek zöme esetében már 2023-ban megszűnik az egyezmény hatálya.
A jelenleg a chilei országgyűlés felsőháza döntésére váró előterjesztés egyébként egy olyan progresszív adóra tesz javaslatot, amelynek minimális mértéke csupán 3 százalék, viszont ha például a réz ára meghaladja a 4 dollár/font értéket (8,8 dollár/kg) – mint, mondjuk, idén ezidáig-, az adómérték 75 százalékra emelkedik.
A Santiagoban ülésező szenátorok nehéz helyzetben vannak, hiszen a pandémiából lassan kikecmergő ország valóban tudná mire fordítani az extra bevételt, a konzervatív kormány pedig már eddig is sok kritikát kapott a járvány kezelése miatt. Másrészt viszont a Chilében tevékenykedő bányavállalatok, amelyek között olyan nagyágyúk vannak, mint az AngloAmerican, a BHP vagy az Antofagasta, már figyelmeztettek, hogy bár az állam kizárólagos joga az adómegállapítás, de azért mégsem kellene a szektor fejlődését ellehetetleníteni. Emellett az ország befektetőbarát megítélése is kockára kerülhet.
A felsőház mindennél fogva most egymás után hallgatja meg a cégvezetőket, akadémikusokat, korábbi elnököket és szektorelemzőket. A bányacégeket képviselő érdekszövetség vezetője, Joaquin Villarino, a folyamatokat követve, a minap kissé rejtélyesen megállapította, hogy jó irányba fordultak a dolgok.
