BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Chile megsarcolná a bányavállalatokat

Chilében a parlament alsóháza megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely a rézbányákra 75 százalékos adót vetne ki.

A világszerte végbemenő sikeres oltási kampányokat követően beinduló gazdasági fellendülés hihetetlen ralit indított be a nyersanyagok piacán. Az ipari országoknak sok bosszúságot okozó folyamatban ugyanakkor hatalmas lehetőséget látnak a lelőhelyekben gazdag államok. Oroszország például 2,3 milliárd dolláros bevételre kíván szert tenni az év utolsó 5 hónapjában egy újonnan bevezetendő exportadó révén, amelyet az országból kiszállított alumíniumra, nikkelre és rézre vetnének ki, míg Chilében a parlament alsóháza már meg is szavazta azt az előterjesztést, amelynek értelmében a rezet és lítiumot bányászó vállalatok bevételeire adott esetben 75 százalékos adót rónának ki.

Fotó: Olivier Llaneza / AFP

Chilében, ahonnan tavaly a glóbusz éves rézkitermelésének 28 százaléka származott, persze a törvényjavaslat hívei még nem ihatnak a medve bőrére, hiszen egyrészt a felsőháznak is el kell fogadnia az előterjesztést, másfelől a dél-amerikai ország korábbi vezetői a külföldi tulajdonban álló bányacégekkel úgynevezett stabilitási egyezményeket kötöttek, amelyek a befektetések ösztönzése céljából korlátozzák az adóemeléseket. A megállapodások egy része még hosszú évekig érvényben marad, ám – hívták fel a figyelmet az elemzők – a cégek zöme esetében már 2023-ban megszűnik az egyezmény hatálya.

A jelenleg a chilei országgyűlés felsőháza döntésére váró előterjesztés egyébként egy olyan progresszív adóra tesz javaslatot, amelynek minimális mértéke csupán 3 százalék, viszont ha például a réz ára meghaladja a 4 dollár/font értéket (8,8 dollár/kg) – mint, mondjuk, idén ezidáig-, az adómérték 75 százalékra emelkedik.

 

A Santiagoban ülésező szenátorok nehéz helyzetben vannak, hiszen a pandémiából lassan kikecmergő ország valóban tudná mire fordítani az extra bevételt, a konzervatív kormány pedig már eddig is sok kritikát kapott a járvány kezelése miatt. Másrészt viszont a Chilében tevékenykedő bányavállalatok, amelyek között olyan nagyágyúk vannak, mint az AngloAmerican, a BHP vagy az Antofagasta, már figyelmeztettek, hogy bár az állam kizárólagos joga az adómegállapítás, de azért mégsem kellene a szektor fejlődését ellehetetleníteni. Emellett az ország befektetőbarát megítélése is kockára kerülhet. 

 

A felsőház mindennél fogva most egymás után hallgatja meg a cégvezetőket, akadémikusokat, korábbi elnököket és szektorelemzőket. A bányacégeket képviselő érdekszövetség vezetője, Joaquin Villarino, a folyamatokat követve, a minap kissé rejtélyesen megállapította, hogy jó irányba fordultak a dolgok.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek