Az amerikaiaknak semmi se drága, ha Kínáról van szó

Az amerikai-kínai technológiai háború egyik fő frontja a csipgyártás és -ellátás,

és ez komoly aggodalmakat kelt más országokban, például Japánban, amely egykor egyeduralkodónak számított ebben a szektorban. Azok az idők azonban már régen elmúltak, három „elvesztegetett évtized” után a japán részesedés a globális csipgyártásban 50 százalékról tízre esett vissza, mivel a megrendelők az olcsóbb termékek felé fordultak. A tokiói gazdasági tárca idei előrejelzése szerint

2030-ra az ország gyakorlatilag kiszorul a piacról, ha ez a trend tovább folytatódik.

Az amerikai-kínai technológiai háború egyik fő frontja a csipgyártás és -ellátás,

és ez komoly aggodalmakat kelt más országokban, például Japánban, amely egykor egyeduralkodónak számított ebben a szektorban. Azok az idők azonban már régen elmúltak, három „elvesztegetett évtized” után a japán részesedés a globális csipgyártásban 50 százalékról tízre esett vissza, mivel a megrendelők az olcsóbb termékek felé fordultak. A tokiói gazdasági tárca idei előrejelzése szerint 2030-ra az ország gyakorlatilag kiszorul a piacról, ha ez a trend tovább folytatódik.

A félvezetők kulcsfontosságúak a modern technológiában, az okostelefonoktól kezdve a fejlett fegyverzetekig mindenhol használják.

Nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva az Egyesült Államok a szükségletei minél nagyobb részét igyekszik hazai gyártásból biztosítani. A szenátus már elfogadott egy törvénytervezetet, amely 190 milliárd dollárt irányoz elő új technológiákra, ebből 54 milliárdot fordítanak a csipekre. Hasonló a helyzet az Európai Unióval is, amely 135 milliárd eurót fordít a saját digitális gazdaságának fejlesztésére. A világ egyik legnagyobb gyártója, a tajvani Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) 12 milliárd dolláros beruházással már építi az első amerikai üzemét Arizonában, amely a tervek szerint 2024-ben kezdi meg a termelést, de máris a bővítését tervezik. A Nikkei Asia beszámolója szerint öt nanométeres csipek készülnek majd itt – ez a félvezetők jelenleg legfejlettebb generációja, amelyet többek között az Apple legújabb iPhone-jaiban és Mac processzoraiban használnak.

Az Egyesült Államokból származik a TSMC bevételének 62 százaléka, és a cégre nagy nyomás nehezedik a washingtoni kormányzat részéről,

hogy tovább bővítse az amerikai gyártókapacitását a geopolitikai kockázatok, a Kína és az általa lázadó tartománynak tekintett Tajvan között egyre élesedő feszültség miatt. Hivatalos becslések szerint a csipellátásban bekövetkező bármiféle fennakadás 500 milliárd dolláros bevételkiesést okozna az amerikai elektronikai iparnak, amely a tajvani gyártótól függ. A Nikkei tudósítása szerint az erről szóló washingtoni jelentés kiemelte a potenciális veszélyforrások között a tesztelést és összeszerelést, mert ezekben a szolgáltatásokban az ország Délkelet-Ázsiától, Tajvantól és Kínától függ. Meg nem erősített hírek szerint a TSMC egyébként fontolgatja összeszerelőüzem létesítését is az Egyesült Államokban. Tokió attól tart, hogy Washington „elcsábítja” azokat a japán cégeket is, amelyek egyelőre világelsők például a szilíciumlapkák gyártásában. 

Lehetséges persze a cégek számára Japánban gyártani, és exportálni a készterméket, de minél közelebb van valaki a felhasználókhoz, annál jobb, könnyebb úgy az információcsere

– mondta ezzel kapcsolatban a Reutersnek Nisikava Kazumi, a tokiói gazdasági minisztérium információs technológiai iparért felelős igazgatója.

Az amerikai-kínai rivalizálás meghatározó a zöldenergia területén is, és veszélyezteti Joe Biden elnök klímacéljainak elérését.

A Fehér Ház június végén már megtiltotta olyan napelemrendszerek behozatalát, amelyek gyártása közben felhasználták a Hoshine Silicon Industry szilíciumalapú termékeit, a kínai céget ugyanis azzal vádolják, hogy kényszermunkásokat foglalkoztat az ujgurok lakta Hszincsiangban. A Bloomberg ágazati forrásokból származó információja szerint azóta a kikötőkben rekedtek több amerikai cég megrendelései. Az alapvető gond a tilalommal az, hogy a Hoshine a világ legnagyobb kohászati szilícium gyártója; ezt poliszilíciummá finomítják, ami a napelemek alapvető fontosságú alapanyaga. A szilíciumot azonban olyan sok lépés választja el a kész napelemektől, hogy szinte lehetetlenség bizonyítani, vajon az eredeti termék a kínai cégtől ered-e – figyelmeztetett Philip Shen, a Roth Capital Partners elemzője. A Hoshine piac súlyából fakadóan nyilvánvalóan használják az alapanyagait a vietnami, malajziai és thaiföldi gyártók, márpedig ez a három ország adja az amerikai napelem-import kétharmadát. 

Ha a tilalmak őket is érintik, vagy rájuk is kiterjesztik a kínai importra még Donald Trump által kivetett büntetővámokat

– ahogyan azt egyes amerikai cégek követelik –, akkor lehetetlenné válhat elérni a Biden által kitűzött célt, hogy az amerikai energetikai szektor 2035-re karbonmentes legyen. A napelemek így is 40 százalékkal többe kerülnek az Egyesült Államokban, mint a világ többi részén, ezt az esetleges tarifák csak még tovább emelnék. Van azonban a dolognak pozitív oldala is: a magas importárak a hazai gyártóknak kedveznek, így a termelés felfuttatásával új munkahelyek jönnek létre, ez pedig szintén szerepel az amerikai kormány prioritásai között.