A hétfői ülések iránt fokozta az érdeklődést, hogy a múlt héten napvilágot látott közvélemény-kutatások szerint a CDU nagyon ingatag helyzetben lépett a választások előtti utolsó hat hétbe. Felzárkóztak a szociáldemokraták (SPD), és a Zöldekkel együtt a nyakába lihegnek a kereszténydemokratáknak: mindhárom erő támogatottsága 20 százalék körül van, és a CDU csak néhány százalékponttal vezet.
A várakozás az volt, hogy a bajor keresztényszocialista CSU-val szövetséges párt ma arról ad iránymutatást, miképp szándékozik határozott előnyre szert tenni.
Ehhez képest az ülés előtti hétvégén nyakukba szakadt Kabul eleste, ami ezért érinti Németországot, mert többezres katonai és rendőri kontingenssel vett részt a nemzetközi koalíció afganisztáni tevékenységében, és rengeteg civillel alakítottak ki kapcsolatot, akik most az életüket félthetik a győztes táliboktól.
Az események elhomályosították a többi belpolitikai kérdést, és azonnal dörgedelmes kritikákat csalt elő a kormány válságmegelőző képességeit illetően, amelyeket korábban a nyári árvizekkel, még korábban a Covid-19 elleni vakcinázással kapcsolatban bíráltak. A külügyminisztérium elismerte, hogy az afgán kormány összeomlásának sebessége meglepte, de elutasították a kritikákat, hogy gyorsabban kellett volna kimenekíteniük a németek védelmére joggal számító civileket. A védelmi minisztérium arról tájékoztatott: az elmúlt hónapokban már 1800 embert kihoztak Afganisztánból.
Németország még tízezer embert szeretne elhozni – mondta a párt elnökségi ülésén Angela Merkel távozó kancellár.
Szó sem lehet azonban arról, hogy megismételjék a 2015-ös migrációs hullám politikáját, amikor több, mint egymillió menekült előtt nyitották tágra a kapukat – tette világossá az n-tv-nek adott nyilatkozatában Paul Ziemiak, a CDU főtitkára.
Szörnyű képeket, kivégzéseket fogunk látni a következő hetekben Afganisztánból – jósolta a Merkel utódjának jelölt Armin Laschet, azt kérve, ebben az ügyben tegyék félre a pártpolitikai vitákat. Nem ez történt. A müncheni Focus magazin még egy másik csőből is tüzet zúdított a kancellárjelöltre: azzal bírálták, hogy a napokban a Tesla Berlin közelében épülő gyáróriását meglátogató Elon Muskkal együtt nevetett a környezetvédők aggodalmain, hogy az üzem megzavarja a környék vízbázisát. Korábban már sokat ártott Laschet népszerűségének, hogy a pusztító árvizek helyszínén fotózták le nevetve. Még a választások előtt hetekkel is sokan követelik, hogy a népszerűbb bajor kormányfő, a CSU-s Markus Söder legyen Laschet helyett a szövetség kancellárjelöltje. Maga Söder is ébresztőt sürgetett a Bild-nek adott interjújában, de a csere szerinte ilyen közel a választásokhoz már nem lehetséges.
Ez egy súlyos helyzet
– mondta Söder, arra utalva, hogy a jelenlegi számok alapján a CDU/CSU-t kihagyva akár baloldali kormánykoalíció is lehetséges volna, vagy az SPD és a Zöldek bevehetnék a Szabaddemokratákat, az FDP-t.
Az FDP számára ugyanakkor kényelmetlen lenne két adóemeléseket támogató nagyobb partnerrel koalícióba lépni, és jelezték is, hogy számukra a kereszténydemokraták jelentenék a természetes szövetségest. A Szabaddemokraták vezetője, Christian Lindner kizárta az adóemeléseket, ugyanakkor Laschet gyengesége aggasztja a pártot.
Úgy tűnik, az Uniónak továbbra is problémái vannak a kancellárjelöltjével. Ha támogatóik 70 százaléka szeretné, hogy Markus Söder legyen a kancellárjelölt Armin Laschet helyett, és több mint a felük még a csere mellett is szót emelne, valami nem stimmel
– jelentette ki a Spiegel szerint vasárnap Volker Wissing, az FDP főtitkára.
