Kína hidrogénóriássá válna
Kínában egy olyan, hatalmas hidrogéngyárat akarnak építeni, amely a később energiahordozóként felhasználó gázt eleve zölden, azaz nap- és szélenergiával állítaná elő. A helyszín az ország belső-mongóliai része, a klaszter üzemei Ordosz és Paotou (angol átírással (Baotou) városok, a bevetendő szél-, illetve napenergia-kapacitás 1,85 gigawatt, illetve 370 megawatt, amellyel évi mintegy 66,9 ezer tonna hidrogént állítanának elő. A Hidrogénenergia Platform Szövetségtől származó hír szerint, amelyet a Russia Today idéz A komplexumot már október elején beindítanák, a kereskedelmi üzeme kezdetét pedig 2023 közepére teszik, vagyis sokkal hamarabb, mint sok hasonló, már épülő létesítményét.
Az orosz lap emlékeztet, hogy Belső-Mongólia egyike Kína szénbányászati térségeinek, a hidrogén projekt sikere esetén viszont megújuló energia központtá válhat. A kínai gazdaság egyelőre erősen függ a hatalmas széniparától, de a következő évtizedekre megcélozta a karbonmentesség fokozatos elérését. Széndioxid-kibocsátása 2030-ban érhet a csúcsra – jelenleg ugyanis a szénbányák újranyitásán van a hangsúly az ország növekvő energiaigényének kielégítése érdekében –, a karbonsemlegesség pedig 2060-ra remélhető.
Kína úgy számol, hogy a váltás érdekében öt év alatt már 154 milliárd dollár értékűre nő a hidrogén ipara, 2050-ig pedig annak a tizenkétszerese.
Az országban olyan ipari óriások fogtak már hidrogén beruházásokba, hogy a Szinopek (Sinopec), a Ninghszia Paofeng (Ningxia Baofeng) és a Kínai Paovu Acélcsoport (China Baowu Steel Group. A Szinopek 2025-től évi 500 ezer tonna hidrogént termelne Belső-Mongóliában és Hszincsiangban (Xinjiang). Már most előállít évi 3,84 millió tonnát, de jórészt a széntermelésével. Telepítene ezer hidorgéntöltő állomást is Kína-szerte. A Ninghszia Paofeng áprilisban jelentette be a „világ legnagyobb” napenergia alapú hidrogéngyárának építését az ország északnyugati részében lévő Ninghszai autonóm tartományban. A Paovu csoport a Honeywell Internationallel fog össze, júliusi közlésük szerint a közösen előállítandó hidrogént a társaság saját acélgyártása során hasznosítják majd. Mellettük külföldi cégek is fogtak hasonló munkába.
Ám nem nem szabad figyelmen kívül hagyni a kínai zöld hidrogénszektor fejlesztésének költségeit – mutat rá a Russia Today.
Éppen a költségek ugyanis azok, amelyek miatt a világ számos országa ragaszkodik a szürke hidrogénprojektekhez. ha Kína világvezető akar lenni a zöld hidrogén fejlesztésében, akkor támogatnia is kell az adott iparágban aktív vállalatokat.
Segíteni kell azokat a fejlesztéseket, kísérleti projektkel, az új energiák népszerűsítésével a 2022 -es téli olimpián, vagy azzal, hogy besegít a városi elektromos közlekedés létrehozásába, sőt, érdemes általánosabb zöldenergia-finanszírozást is bevezetnie.
