A botrány kirobbanásához az vezetett, hogy a WilmerHale amerikai ügyvédi iroda múlt héten nyilvánosságra hozta azt a jelentését, amely szerint a Világbank 2018-as Doing Business versenyképességi rangsorának elkészítésekor a szervezet vezetése nyomást gyakorolt a készítőkre, hogy korrigálják Kína eredményeit, és előkelőbb helyen végezzen a listán – számolt be róla a Bloomberg.
A Világbank vezérigazgatója 2017 januárja és 2019 októbere között az a Kristalina Georgieva volt, aki jelenleg az IMF elnöke. A jelentés ráadásul név szerint megemlíti a bolgár közgazdászt is, aki a dokumentumok szerint Kína mellett lobbizott.
Georgieva egyértelműen tagadta a rangsor befolyásolásával kapcsolatos vádakat.
Bár többen támogatásukról biztosították a pénzügyi vezetőt – többek között a Világbank korábbi vezető közgazdásza, Nobel-díjas Joe Stiglitz, valamint az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, a lett Valdis Dombrovskis – kritikusainak száma is egyre növekszik.
Az IMF hitelessége egyértelműen sérült
– nyilatkozta Timothy Ash, a londoni BlueBay Asset Management stratégája, a feltörekvő piacok veterán elemzője. A szakember szerint Georgievának félre kellene állnia, legalább addig, ameddig a vizsgálatok le nem zárulnak.
Ennél is jobban veszélyezteti az IMF-elnök pozícióját az Amerikai Egyesült Államok reakciója. Az ország pénzügyminisztere, Janet Yellen a botrány kirobbanása óta nem válaszolt Georgieva hívásaira, ami egyértelmű üzenete annak, hogy a Biden-kormányzat vonakodik támogatásáról biztosítani a korrumpálódott vezetőt.
Az Egyesült Államok a legnagyobb részvényes mind az IMF-ben, mind a Világbankban, és ezeket a kapcsolatokat amerikai oldalról a pénzügyminisztérium kezeli. Emiatt Georgieva korábban könnyen kapcsolatba léphetett Yellennel, tekintettel az IMF és a pénzügyminisztérium közötti multilaterális kötelezettségvállalás szoros jellegére. Az év elején még rendszeresen konzultáltak egymással – derül ki Yellen naptárából –, amikor az Egyesült Államok és az IMF olyan kezdeményezéseken dolgozott, mint a Valutaalap tervezett 650 milliárd dolláros globális tartalékinjekciója.
Alexandra LaManna, az amerikai pénzügyminisztérium szóvivője nem kívánta kommentálni Yellen és Georgieva közelmúltbeli kapcsolatfelvételét. Az IMF szóvivője szintén nem kívánt nyilatkozni, ahogy Georgieva szóvivője sem.
Ugyanakkor a pénzügyminisztérium egyik névtelenül nyilatkozó tisztviselője elmondta, hogy a tárca megvizsgálta a helytelen magatartásra vonatkozó vádakat, és azokat aggasztónak és súlyosnak találja. A minisztérium várja az IMF saját értékelését.
Ezzel egyidejűleg az IMF etikai bizottsága is vizsgálja a Világbank megbízásából készült jelentés megállapításait.
A botrány kirobbanása az IMF és a Világbank október 11-17. között megrendezésre kerülő éves ülései előtt történt. A két washingtoni székhelyű intézmény számára ezek a találkozók a legfontosabbak, amelyeken a világ pénzügyminiszterei és központi banki vezetői találkoznak.
Botrány a Fednél is
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednél is áll a bál. A Fed eszközvásárlási programja, és a vezetők vagyonnyilatkozatainak összehasonlítása alapján kiderült, hogy a pénzintézet véletlenül pont olyan értékpapírokat vásárolt, mint egyes vezetői. A gyanúba keveredett vezetők közül a dallasi részleget vezető Robert Kaplan, és a bostoni részleget irányító Eric Rosengren is lemondott posztjáról. Rosengren orvosi tanácsra nyugdíjba vonul.
