Rekordmagasságba szökött kedden az energiahordozók ára Európában, 

mert egyre kevesebb jel mutat arra, hogy javulhat az ellátási helyzet a közeljövőben. Éppen ellenkezőleg, a téli fűtési szezon közeledtével valószínűleg még több problémára kell számítani, ahogy a gazdaságok talpra állásának köszönhetően globálisan nő a kereslet. 

Fotó: HANDOUT / Europress/AFP

Az Egyesült Királyságban már több kisebb energiaszolgáltatót csődbe hajszolt a költségek megugrása, a bányavállalatok pedig kontinensszerte figyelmeztetnek, hogy a drágulás megnehezítheti és lelassíthatja az átállást a fosszilis energiahordozókról a megújuló forrásokra. 

A kereslet-kínálat közötti egyensúly Európában szokatlanul feszített marad a tél beköszönte előtt, ami további árnyomást helyez a piacra

– figyelmeztettek keddi jelentésükben a BloombergNEF elemzői.
A hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az európai tárolók üresebbek, mint valaha, Oroszországból és Norvégiából is kevesebb gáz érkezik a szokásosnál. Az oroszországi Jamal-félszigetről Európába irányuló gázvezetéken például az Interfax jelentése szerint kedden nem egészen feleannyi gáz érkezett, mint hétfőn, és a Reuters által megszólaltatott elemzők szerint extrém árvolatilitás várható, amint október 1-jén megkezdődik a téli gázszezon. A holland egynapos TTF tőzsdei gázárak – ez a börze adja az európai forgalom 49 százalékát, és ezzel meghatározó a kontinensen – 6,87 euróval, 84 euróra emelkedett kedden megawattóránként (MWh), és az ár Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter szerint várhatóan legalább még „egy pár hónapig” nőni fog. 

A helyzet nem sokkal jobb a megújulóknál sem, Norvégiában nagyon alacsony a vízszint a vízi erőművek tározóiban, ami azt jelenti, hogy csökkenteni kényszerülhetnek az Egyesült Királyságba, Németországba és Dániába exportálandó áram mennyiségét. 

A nyugodt időjárás miatt visszaesett a szélturbinák teljesítménye is Észak-Európában, Németországban például a megújulók aránya az energiafogyasztásban 43 százalékra csökkent január és szeptember között a tavaly 48 százalékról.

Fotó: Patrick Pleul / Europress/AFP

Az energetikai válság nem korlátozódik Európára, Kínában is egyre nagyobb problémákat okoznak az áramkimaradások 

a szűkös szénellátás és a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírások miatt, és földgázból sem szereztek be időben elegendő tartalékot, annak ellenére, hogy az tavalyhoz képest majdnem megduplázódott az idén. Ázsiában a cseppfolyósított gáz (LNG) azonnali ára a hét elején elérte a 29 dollárt egymillió brit hőegységenként (mmBtu), és az előrejelzések szerint egész télen jóval 25 dollár fölött marad. A gázárak emelkedésének ráadásul az energetikán túlmutató hatásai is vannak, több európai műtrágyagyár kénytelen volt emiatt visszafogni a termelését, és várhatóan újabbak kerülnek majd hasonló helyzetbe. 

Ez azt jelenti, hogy nőni fognak a mezőgazdasági termelők költségei, ami potenciálisan hozzájárul a globális élelmiszer-inflációhoz.