Peter Altmaier német gazdasági miniszter szerdán hivatalosan is megerősítette az egy nappal korábban már kiszivárgott információkat, miszerint Németország 2,6 százalékra csökkenti az idei évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését, de a jövő évre vonatkozó becslését 4,1-re emeli, míg 2023-ban a gazdasági folyamatok normalizálódásával párhuzamosan már csak 1,6-es bővülésre számít. A bruttó hazai termék növekedésére vonatkozó felülvizsgált kormányzati előrejelzés az áprilisi prognózisban szereplő 2021-ben 3,5, 2022-ben pedig 3,6 százalékos gazdasági bővülésről szóló becslést módosítja.
Az új előrejelzés szerint az az idei év egészére vonatkozóan 3 százalékra emelkedik, majd 2022-ben 2,2-re, 2023-ban 1,7-re enyhül.
A beszállítói láncban kialakult fennakadások és az elszálló energiaárak elsősorban az ipari termelést, ezen belül a feldolgozóipar, különösen az autógyártás teljesítményét vetik vissza, azonban a német fogyasztók hangulata mégis javult novemberre vonatkozóan, szemben a várt romlással, annak ellenére is, hogy a fogyasztók gazdasági növekedéssel és jövedelmük alakulásával szembeni várakozásai egyaránt romlottak – derült ki a GfK szerdán publikált adataiból.
A hangulatindex 0,9 pontra emelkedett az októberi 0,4-ről a várt mínusz 0,5 helyett. A novemberre vonatkozó eredmény a legmagasabb a 2020. áprilisi 2,3 pont óta.
Az index novemberi emelkedése a költekezési hajlandóság javulására és a megtakarítási hajlandóság gyengülésére utal, ami Rolf Bürkl, a GfK elemzője szerint az inflációs várakozásokra vezethető vissza. Az árak várható emelkedése miatt ugyanis a fogyasztók hajlamossá váltak előre hozni nagyobb beszerzéseiket. Amennyiben azonban az áremelkedés tartósnak bizonyul, az mindenképpen negatív hatással lesz a fogyasztói hangulatra, és ezzel fékező hatást fejt majd ki a gazdasági növekedésre – tette hozzá Bürkl.
A fogyasztók konjunkturális várakozásait számszerűsítő mutató 1,9 ponttal, 46,6-re csökkent az előző havihoz képest, ami még így is viszonylag magasnak számít, az egy évvel korábbit pedig 40 ponttal haladja meg.
A jövedelmi várakozások mutatószáma 14,1 ponttal, 23,3-re csökkent az előző havihoz képest, míg az egy évvel korábbit a mutató értéke 13,5 ponttal haladja meg. A költekezési hajlandóság mutatószáma 6 ponttal, 19,4-re, tíz hónapja a legmagasabbra emelkedett.
Ez az eredmény annak fényében tovább árnyalódik, hogy a német gazdaság veszített a munkaerő-felvételi hajlandóságából. Az Ifo foglalkoztatási barométere októberben 103,6 pontra csökkent a szeptemberi 104,3-ről. Ennek ellenére a továbbra is fellendülőben van. A feldolgozóiparban a foglalkoztatási barométer szinte változatlan maradt. A nyersanyagokkal és köztes termékekkel kapcsolatos ellátási problémák még nem tükröződnek a vállalatok foglalkoztatáspolitikájában. A szolgáltatók körében a mutató csökkent. A vendéglátóiparban továbbra is keresnek új munkatársakat, akárcsak a munkaerő-közvetítő ügynökségek. A kereskedelemben a vállalkozások bővíteni szeretnék a személyzetet, és az építőiparban is van még kereslet új alkalmazottak iránt, bár az előző hónaphoz képest kisebb mértékben.
Noha a beszállítói láncban kialakult fennakadások a foglalkoztatáson még alig tükröződnek, azonban a német exportőrök már erősen érzik a negatív hatást, ennek megfelelően pedig októberben nagyot romlott a rájuk vonatkozó üzletihangulat-index is – derült ki az Ifo gazdaságkutató kedden közölt adataiból.
Az exportra termelő vállalatok körében a szeptemberi 20,5 pontról 13-ra csökkent októberben az üzletihangulat-index, a legalacsonyabb szintre idén február óta.
Clemens Fuest, az Ifo elnöke elmondta, hogy az alapanyagok beszerzésében jelentkező problémák az exportra is átgyűrűztek. Hozzátette, a vállalatok változatlanul élénk exportkeresletre számítanak, elsősorban az elektronikai ágazatban. Jelentősen romlott a megítélése a vegyipari alakulásának, valamint az autóipari kilátásoknak. Az élelmiszeripar ugyanakkor nem számít a kivitel csökkenésére.
