Augusztusban 1,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az eurózónában, lerontva a júliusi 1,4 százalékos növekedés hatását. Miközben mindenki az európai gazdaság kilábalásáról beszél, május és augusztus között egyetlen hónap volt, amikor növekedett az ipar kibocsátás. Igaz, éves alapon még mindig határozott növekedés látszik a tavalyi szintekhez képest, amelyeket leszorítottak a pandémia miatt bevezetett korlátozó intézkedések, de ez a bázishatás lassan kifut az adatokból. Az eurózónában az éves növekedési ráta már 5,1 százalékra lassult az áprilisi 39,8 százalékról.
A nagy kérdés – amivel a rekord mennyiségi lazítást az felpörgése ellenére is fenntartó Európai Központi Bank döntéshozói is birkóznak –, mekkora lesz ez a lassulás, és mennyire tartósak az okozói. Bert Colijn szerint, aki az ING főközgazdásza az eurózónában, a visszaesést főleg az autóipar problémái okozzák, de a hiányok – például a járműgyártáshoz elengedhetetlen félvezetőké – más szektoroknak is ártanak.
Ez valamelyest rányomja a bélyegét a második félévi növekedésre, de az erős új megrendelések reményt adnak 2022 elejét illetően
– kommentálta az adatokat.
A megrendelések és a tényleges teljesítés közti összefüggés azonban hiányokkal és szállítási problémákkal terhelt időszakban nem egyértelmű. A frissebb, előretekintő indikátorok, mint a beszerzésimenedzser-indexek idén és máig is rendre növekvő ipari aktivitást jeleztek Európában. A tényleges termelési adatok azonban augusztusig legalább is nem egyértelműek. A tagállamok ipari teljesítménye közt óriási szóródást mutatnak az Eurostat számai. A két szélsőérték az éves adatokban Belgium és Portugália: az előbbi termelése 41 százalékkal nőtt, az utóbbié 2,7 százalékkal csökkent.
Az Eurostat adatsoraiban szembeszökő, hogy az nagy autógyártóinak éves teljesítménye az erőteljesen a belső fogyasztásra épülő lengyel ipart kivéve – amely 10,7 százalékkal hízott – mind rosszabb volt az 5,3 százalékos átlagnál. Az európai gazdaság motorjának tartott Németország termelése csak 1,9 százalékkal nőtt augusztusban (havi alapon viszont 4,1 százalékkal visszaesett), az olaszok pedig egyre megrögzöttebbé váló szokásuk szerint stagnáltak. Gyengén teljesítettek Közép-Európa nagy autógyártói is: a csehek 1,4 százalékkal visszaestek, a magyarok, a románok és a szlovákok termelése pedig csak egy százalék körüli éves mértékben nőtt. Lengyelország éves autógyártása alig több a magyarnál és a románnál, a gazdaságuk mérete azonban jóval nagyobb, így kevésbé épül a járműiparra.
