Az európai gazdasági kilátásokat elemzők az idén sem hagyták ki számításaikból a járványt, de a csúcsosodó újabb hullám – amely a vakcinázás ellenére meghökkentő méreteket ölt – egyre növeli az aggodalmakat, hogy kisebb kockázatot feltételeztek, mint kellett volna. A hétfői számok szerint egy sor európai országban szinte exponenciálisan nő a regisztrált fertőzések száma, emiatt
Ausztriában már precedens nélküli szigorításokat vezettek be, az oltástagadók több európai nagyvárosban tömegtüntetéseken tiltakoztak, Rotterdamban autók égtek.
Sőt, a rendőrök tüzet is nyitottak a tüntetőkre pénteken, akik annak ellenére az utcára vonultak, hogy előző nap Hollandiában rekordszámú, 23 ezer Covid-fertőzöttet jelentettek egyetlen napra.
Bár Európában a világ átlagánál sokkal előrébb tart a vakcinázási kampány, ami jelentősen csökkenti a súlyos megbetegedések és halálos áldozatok számát,
az egyes uniós tagállamok között óriásiak a különbségek,
és maradt annyi oltatlan vagy kiemelten veszélyeztetett, hogy a fertőzési adatokból kiolvasható legyen: ellenintézkedések nélkül a kórházak ismét borzasztó terhelés alá kerülhetnek. Ha szigorú korlátozásokra kerül sor, az megint visszavetheti számos gazdasági szektor teljesítményét, különösen a szolgáltatásokét. Miután Ausztria kijárási tilalmat és a védőoltások kötelezővé tételét jelentette be, a páneurópai STOXX 600 részvényindex hathetes emelkedés után először esett a múlt héten, főképp az úgynevezett ciklikus szektorok – így a járműgyártók és a bankok – papírjainak gyengülése miatt. Ma minimális mértékben ismét emelkedett az index, de az euró árfolyamán meglátszottak az aggodalmak: reggel 1,122 körül kereskedett a dollár ellenében, a pénteken már megérintett 17 hónapos mélypont közelében. Ha a dollárt tovább veszik, az a feltörekvő piaci devizák eladását szokta jelenteni a közép-európai régióban is, a forint például már ma rekordgyönge szintet állított be az euró ellenében, a 370-es vonalon is túl. A kedden megjelenő francia, német és euróövezeti beszerzésimenedzser-indexek már adhatnak ízelítőt arról, mekkora csapásra számítanak a vállalatok az újabb járványhullám miatt, bár valószínűbb, hogy a pusztítás mértéke később rajzolódik ki.
A gazdasági rombolás az emberéletekben elszenvedett várható veszteségtől is erősen függ.
A térképre pillantva, teljes zárlatot még csak Ausztria vezetett be – egyelőre mától 10 napra – a tőlünk keletre eső régiók nélkül számított Európában, részlegeset Hollandia és Belgium, az oltatlanok számára korlátozásokat vezettek már be Németországban, Olaszországban és Görögországban, és ettől a héttől Csehországban és Szlovákiában is, és több országban is visszaállították a maszkviselési kötelezettséget. A járvány dinamikája nem lazításokkal kecsegtet, hanem további szigorításokat ígér, különösen az alacsony átoltottságú országokban, de lehet, hogy nem csak ott.
Átoltottság tekintetében Európa elég világosan kirajzolódó földrajzi vonalak mentén szétszakadt, és feltételezhetően ott az alacsonyabb az arány, ahol nagyobb az oltásszkepticizmus, hiszen már elegendő idő és oltóanyag állt rendelkezésre mindenkit beoltani.
A 70 százalékos átlagnál kevésbé oltottak a keleti EU-tagok, beleértve a délkeleti Görögországot is, illetve Németország és Ausztria.
Ebben a körben egyes országokban olyan magas az oltásszkepticizmus, hogy a vakcinázási arány az 53 százalékos világátlagot sem éri el vagy alig haladja meg. A viszonylag erősen – 76 százalékban – átoltott Franciaországban ugyanakkor az elmúlt egy hétben a Worldometer adatai szerint 81 százalékkal ugrott meg a regisztrált fertőzések napi száma, számukra reményt az adhat, hogy a halálozások napi száma még viszonylag alacsony, 50 alatti, bár ez minden bizonnyal nem marad így. Ausztriában 28, Németországban 32 százalékkal szökött fel a napi fertőzésszám, ami újabb szigorításokat sejtet. Lengyelországban és Csehországban 41, Magyarországon 23, Szlovákiában 21 százalékkal emelkedett a görbe, ugyanakkor a korábban óriási hullámot elszenvedő Romániában 42, Bulgáriában 23 százalékkal csökkent a fertőzések száma.
