Chilében a vasárnapi elnökválasztás első fordulójából a jobboldali, ultrakonzervatív José Antonio Kast és a 2019-es tüntetések vezetője által képviselt baloldali koalíció jelöltje, Gabriel Boric jutott tovább, miután egyikük sem tudta megszerezni az első fordulóban a szavaztok több mint 50 százalékát, és ezzel lezárni a küzdelmet.
A szavazatok szinte teljes feldolgozottságát követően Kast meglepetésre közel 28 százalékkal az első helyen áll, míg Boric a voksok 25,75 százalékát kapta.
Közöttük így a december 19-én tartandó második forduló dönt majd. Mivel azonban a mérsékeltebb, jobbközép jelöltek is jól szerepeltek, ami erősítheti Kastot a második fordulóban, ezért nagy a valószínűsége annak, hogy Kast megnyeri az elnökválasztást.
Az már most elmondható, hogy a világ legnagyobb réz- és második legnagyobb lítiumtermelő országának legmegosztóbb választása ez
az 1973-tól 1990-ig tartó Pinochet-diktatúrát követő demokratizálódás óta, melynek kimenetele a bányászati szabályozás eltérő tervei miatt az egész világgazdaságra hatással lehet. A jobboldali választók a chilei szabadpiaci modellt erősítenék, és nem módosítanák radikálisan a diktatúrából örökölt, de nagyrészt azóta is fennálló neoliberális kereteket, emellett keményebb fellépést követelnek a bűnözés és a bevándorlás ellen, míg a baloldali választók a hatalmas társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a közszolgáltatások javítása és a bányászati adóbevételek növelése mellett teszik le a voksukat.
A kampány során Boric azt hangoztatta, hogy emelné a bányászati nyereség után fizetendő adókat, és erősítené az állami szerepvállalást a bányászati szektorban, míg Kast ezzel szemben a Codelco állami bányavállalatot is megnyitná a magánbefektetők előtt. Biztosra vehető tehát, hogy a választás kimenetele kulcsfontosságú lesz a – már jelenleg is a szabályozás módosítása alatt álló – bányászati ágazat jövője, ezáltal pedig a fontos ipari fémek világpiaci ára szempontjából.
A mostani eredmény azért is meglepő, mert a chileiek a 2019-es tüntetések óta folyamatosan az életminőség javítását követelték, kiharcolták a Pinochet-korabeli alkotmány átdolgozását, ami folyamatban van,
és elősegítették Boric jelöltségét, aki a kampány során, a választásokig kényelmes előnyben is volt. Úgy tűnik, a lakosság nagy részének kiszolgáltatottságát okozó, mély, strukturális egyenlőtlenség felszámolásához fűzött remény elszállni látszik a politikai küzdelmekben megfásult chileiek körében. A bűnözőkkel és bevándorlókkal való riogatás ugyanakkor az ezek ellen kampányoló Kastot erősítette.
A chileiek szavaztak a parlamenti alsóház 155 tagjára, a felsőház 50 szenátorából 27-re és a régiós vezetőkre, azonban ezek eredményét csak később hozzák nyilvánosságra.
