Jelentős alapkamat-emeléssel fékezik az elszálló árakat a lengyelek

A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 1,75 százalékra emelte irányadó kamatlábát a lengyel jegybank decemberi kamatdöntő ülésén. Az októberi 40 bázispontos és a novemberi 75 bázispontos kamatemelés után a piacot nem lepte meg, hogy a tanács újabb jelentős lépéssel folytatta a szigorítási ciklust. 

Ezt a magas fogyasztói árindex és a tartósabbnak bizonyuló inflációs nyomás, valamint az ár–bér spirál megelőzése indokolja. 

Az elemzők a kamatdöntés előtt azzal számoltak, hogy az omikron vírusváltozattal kapcsolatos fejlemények nem befolyásolják a döntést, viszont a 2,5 százalékos inflációs célt és a +/-1 százalékpontos tűréshatárt jóval meghaladó infláció megfékezéséhez korlátozó monetáris politikára van szükség. Ezt sugallták a monetáris döntéshozók közelmúltbeli nyilatkozatai is, miután a novemberi inflációs előrejelzést követően jelentős változást láttunk az álláspontjukban. Még a mérsékelt jegybankárok is, mint Rafal Sura, támogatták a kamatemelést a legutóbbi inflációs adatok után. Adam Glapiński, a lengyel jegybank elnöke és Grazyna Ancyparowicz, a monetáris tanács tagjának nyilatkozatai szintén egy újabb határozott emelésre utaltak. Glapiński a Világgazdaság számára adott exkluzív nyilatkozatában is elmondta, hogy az infláció már nem átmeneti, ahogyan korábban állította, hanem középtávon kitart a nagyobb árnövekedés.

A legutóbbi inflációs mutató is újabb negatív meglepetést okozott, miután novemberben 7,7 százalékra, a várakozásokat meghaladóan emelkedett, ami – a román 7,94 és a magyar 7,4 százalékos mellett – az unió egyik legerősebb pénzromlását jelenti. 

Az ellátási láncok zavarai és a globálisan emelkedő termelői árak növelik a tartós infláció kockázatát, emellett az erős kereslet és a bérnyomás továbbra is jelentős inflációs tényező lesz jövőre, tekintettel a több ágazatban is jelentkező munkaerőhiányra, és mindez még 2023-ban is magas szinten tarthatja az inflációt. Bár a lengyel kormány meghirdette az úgynevezett inflációellenes pajzs alkalmazását, mely rövid időre korlátozhatja az energia- és üzemanyagárak emelkedésének hatását, azonban az intézkedéscsomag adócsökkentést és rászorultsági alapú szociális juttatásokat is tartalmaz, ami viszont tovább növeli a kiadási hullámot, középtávon gyorsítva az inflációt. Elemzők szerint ezért a fogyasztói árindex csúcsértéke 2022 első negyedévében 7,9 százalék körül lesz, ami 1 százalékponttal magasabb, mint az infláció elleni védőpajzs nélküli pálya lenne.

Az omikron-variáns ellenkező irányba hathat: amennyiben szigorúbb lezárások jönnének, az GDP-csökkenést és az inflációs nyomás átmeneti enyhülését okozhatja. 

A piacok azonban úgy ítélték, hogy a jegybankot olyan mértékben fenyegeti a megemelkedett infláció, hogy az omikron esetleges hatásait csak kis mértékben vette figyelembe.

Szerdán, a kamatdöntést megelőzően a további szigorítási várakozások hatására a złoty árfolyama 0,2 százalékkal öthetes csúcsra erősödött az euróval szemben, majd a döntést követő percekben egészen 4,6131-ig gyengült az árfolyam.