Szlovákiában versenyt fut egymással a bérek növekedésének és az éves inflációnak az üteme, egyelőre a bérek vezetnek. A Szlovák Statisztikai Hivatal (SSÚ) keddi közleménye szerint novemberben az éves 5,6 százalékra kúszott fel. 

A pénzromlás üteme 17 éve nem volt olyan magas mint napjainkban. 

Másrészt 2021 első háromnegyed évében az országos átlagbér 6,5 százalékkal nőtt, elérve az 1185 eurót. Ha a reálbéreket vizsgáljuk, akkor 2,5 százalékos növekedésről beszélhetünk. Szlovákiában egyébként 8 egymást követő éve nő a reálbér. 2020 harmadik negyedévében 1113, 2019 harmadik negyedévében pedig 1068 euró volt az országos átlag. 

Mióta Szlovákia euróban fizet, ekkora infláció nem volt

A várakozásokat meghaladóan gyorsult az infláció északi szomszédunknál novemberben, az éves áremelkedés még sose volt ilyen gyors, mióta Szlovákia 2009. január 1-én belépett az euróövezetbe.

Szlovákiában az IT-szektorban dolgozók keresik a legtöbbet, a bruttó havi átlagbér az esetükben eléri a 2046 eurót, a második helyen álló pénzügyi szférában pedig az 1952 eurót. 

A harmadik negyedévben az iparban 1224, a közlekedésben 1097, a kiskereskedelemben 898, a szállodaiparban 866, az építőiparban pedig 827 euró az idevágó mutató. Kimondottan jelentősek a területi bérkülönbségek. A jelzett 1185 eurós országos átlagot Szlovákia 8 megyéje közül 7 nem éri el, mégpedig azért, mert a fővárost is magában foglaló Pozsony megye az 1429 eurós átlagával erőteljesen torzítja az országos mutatót. A legfejletlenebb keleti Eperjes megye idevágó mutatója csupán 945 euró, mindössze a fővárost körülölelő Nagyszombat megye átlaga (1146) közelíti meg az országos szintet. 

Fotó: Vémi Zoltán

A lockdown miatt eddig viszonylag nehéz volt elkölteni a magasabb fizetést, ám múlt péntektől Szlovákiában is megnyitottak az üzletek. Ennek ellenére továbbra is sokan járnak át Magyarországra vásárolni, a Csallóköz számára Győr egyfajta természetes mágnes, Budapest hatósugara pedig még erőteljesebb. A közösségi oldalakra feltett képek tanúsága szerint sokan már csak azért is Magyarországra járnak, mert Szlovákiában most hiányzik a karácsonyi hangulat, nincsenek karácsonyi vásárok. Emellett a gyenge forint szintén vonzerővel bír. Sokan szinte mindig Magyarországon vásárolják meg a szaloncukrot, mert gazdagabb a kínálat és ízesebb, a szlovákiai magyarok számára pedig a magyaros ízek is vonzerővel bírnak, vagyis karácsony előtt magyar szalámit, felvágottat vásárolnak.

A magyar kiskereskedelem köszöni szépen a szlovák zárlatot

Ismét lendületet vett a bevásárlóturizmus, a szlovák bevásárlóturisták számottevő része a karácsonyi ajándékokat szerzi be Magyarországon.

Az 5,6 százalékos novemberi éves infláció annak tudatában negatív meglepetés, hogy 2021 januárjában még csupán 0,7 százalék volt az idevágó mutató. Októberhez viszonyítva 0,5 százalékkal kúsztak feljebb az árak, e téren némi javulás mutatkozik, mivel októberben 0,6, szeptemberben pedig 0,8 százalék volt a havi pénzromlás tempója. 

Az infláció egyik legerőteljesebb gerjesztője éppen az élelmiszerárak növekedése. E kategóriában éves szinten 4,8 százalékot mértek, ezen belül leginkább a kenyér, a tej és a tejtermékek drágultak, az olaj és zsiradékok kategóriájában pedig egyenesen 19,4 százalékot. Ami a lakhatási költségeket és az enegiárakat illeti, éves szinten 4 százalékos drágulást mért a statisztikai hivatal. Matej Hornák, az Erste-lány Slovenská Sporitelna takarékpénztár elemzője szerint az árugrás 2022 elején tetőzik, amikor is januártól érezhetően drágul a lakossági villamos energia és vezetékes földgáz ára, ezt követően fokozatosan csillapodhat a helyzet.