Nemzetközi gazdaság

Agyba-főbe verték a rubelt, de Moszkva talpra állította

Sikeres egyelőre az orosz jegybank beavatkozása, amellyel megállította a rubel háborús félelmek miatt indult szabadesését.

Leülepedni látszik a kelet felől a közép-európai devizapiacokra hétfőn érkezett porfelhő,   hatalmas zuhanása után stabilizálódott az orosz rubel, bár az alapprobléma – a nemzetközi aggodalom, hogy Oroszország lerohanhatja a szomszédos Ukrajnát – nem oldódott meg.

Fotó: Shutterstock

Az európai részvénypiacok az amerikaihoz hasonlóan visszapattantak a hétfői globális zuhanás után, bár a kockázatkerülést okozó másik tényező – a várakozás, hogy erőteljes kamatemeléseket jelez szerdai ülésén a Federal Reserve – szintén továbbra is fennáll, ami meglátszik az ázsiai részvényindexek keddi esésén, miközben két és fél hetes csúcsokat kóstolgat az euró ellenében a dollár.

A rubel, amelyet hétfőn 15 hónapos mélypontra taszított a dollár ellenében a kockázatkerülés és a félelem, hogy Oroszország lerohanhatja Ukrajnát, már hétfőn megvetette a lábát, miután az orosz jegybank bejelentette, hogy egyelőre abbahagyja a devizavásárlást a piacokon. A vásárlásra egy 2017-ben alkotott fiskális szabály kötelezi olyan időszakokban, amikor az olajár magas – mint most –, rubelt pedig akkor kell vásárolnia, ha az ár hordónként 44 dollár alá száll.  (Az áprilisi szállítású Brent olaj ára ma kétharmad százalékot emelkedve 86 dollár körül mozog.) A jegybank korábban is többször tért el ideiglenesen a szabálytól, ezúttal azonban a geopolitikai konfliktus aligha engedi, hogy egyhamar visszatérjen hozzá – jegyezte meg jegyzetében Tatha Ghose, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője. 

A rubel mindenesetre visszafordult a hétfőn a dollár ellenében 79,5 körül elért szintekről, és kedd délelőtt 78,5 környékén kereskedett. Csak döccenőt okozott, hogy a dollár ismét menetelésbe kezdett – ami a feltörekvő piaci devizákat általában gyengíti –, megint erősödve az utóbbi hetekben számos alkalommal átszakított 1,13-as szinten az euróval szemben. A jegybanki beavatkozás sikerét mutatja az is, hogy az ukrán hrivnya nem tért magához a dollár ellen 28,7 közelében elért többéves mélypont hétfői elérése után: reggel 28,6 felé közeledett, de aztán visszafordult. 

A közép-európai devizáknak sem mindegy időnként, milyen a keleti szél (a nyugati pedig szinte soha). A kockázatkerülés a „magas bétájú” – azaz a kockázati étvágy hullámzására érzékeny – devizákra ránehezedik – írták devizapiaci jegyzetükben az ING elemzői. Hozzátették, az ukrajnai geopolitikai kockázat miatt a befektetők a jelenlegi helyzetben aligha barátkoznak meg újra azoknak az országoknak a devizáival, amelyeket kitettebbnek tartanak az orosz gázimporton keresztül, és egyelőre nem vásárolják tovább hozamukért a közép-európai trojkát (a cseh koronát, a forintot és a złotyt). 

Az MNB keddi kamatülésének eredményére várva a forint némi erősödéssel kezdte a napot a hétfői zuhanás után, eltérően a złotytól, amely még a forintnál is nagyobbat zuhant, és kedden tovább gyengült, követve az euró/dollár keresztet.

hrivnya devizapiac forintgyengülés rubel árfolyam MNB hrivnya árfolyama orosz jegybank orosz-ukrán konfliktus euró dollár
Kapcsolódó cikkek