A japán háztartások inflációs várakozásai több mint kétéves csúcsra emelkedtek, ami annak a jele, hogy az emelkedő megélhetési költségek kezdik megváltoztatni a lakosság vélekedését a jövőbeli ármozgásokról – derült ki egy kedden közzétett negyedéves felmérésből. Az eredmény némi reményt ad a Bank of Japan (BoJ) azon törekvésének, hogy agresszív monetáris lazítással – részben a tartós deflációról alkotott kép megváltoztatásával – az inflációt a 2 százalékos cél felé terelje. Elemzők azonban kételkednek abban, hogy az közelmúltbeli növekedése, amelyet nagyrészt az üzemanyag- és nyersanyagköltségek emelkedése hajtott, fenntartható lenne, hacsak nem indul meg a bérek növekedése is.
A BoJ felmérése szerint 78,8 százalék volt azon háztartások aránya, amelyek egy év múlva magasabb árakra számítanak, szemben a szeptemberi 68,2 százalékkal, ez pedig 2019 szeptembere óta a legmagasabb érték. A háztartások 80,8 százaléka mondta azt, hogy öt év múlva magasabb árakra számít, ami az előző felmérés 78,1 százalékáról szintén emelkedett, és 2019 decembere óta a legmagasabb szintet jelzi.
A közel kilenc éve tartó ultralaza monetáris politika sem tudta a jegybanki célhoz feltornázni az inflációt, mivel a lassú bérnövekedés nem növelte a fogyasztást, ami visszatartotta a cégeket az áremeléstől. A BoJ döntéshozói abban reménykednek, hogy további jelentős monetáris ösztönzőkkel ki tudják zökkenteni a lakosságot a deflációs gondolkodásmódból. A BoJ jövő heti kamatdöntő ülésén így továbbra is ennek megfelelő lépésekre lehet számítani.
Míg a nagykereskedelmi infláció a nyersanyagárak globális emelkedése miatt novemberben rekordot jelentő 9 százalékot ért el, a fogyasztói maginfláció mindössze 0,5 százalék volt, részben a járvány fogyasztásra gyakorolt hatása miatt. Egyes elemzők arra számítanak, hogy a maginfláció április környékén meghaladja az 1,5 százalékot, mivel a mobiltelefon-díjak tavalyi csökkentésének hatása megszűnik, a múltbeli olajár-emelkedés pedig megnöveli az áramszámlákat. A japán jegybank döntéshozóinak többsége azonban úgy véli, hogy ez az inflációs szint nem lesz tartós, hacsak nem kíséri folyamatos béremelkedés, utalva a Japánban uralkodó deflációs hangulatra.
A bérek növekedése részben azért marad lassú, mert a japán cégeknek nem kell magasabb fizetéssel visszacsábítaniuk a munkavállalókat, miután a járvány okozta gazdasági visszaesés idején is ragaszkodtak ahhoz a hagyományhoz, hogy a lehető legkisebb mértékű létszámleépítéssel éljenek.
Kuroda Haruhiko, a japán jegybank elnöke leszögezte, hogy a 2 százalékos infláció eléréséig rendkívül laza monetáris politikát fognak folytatni, még akkor is, amikor a többi nagy jegybank, köztük a Federal Reserve, a válsághelyzeti ösztönzők kivezetésén dolgozik.
