Az egyébként is ingatag lábakon álló ukrán gazdaság hanyatlásának veszélyére figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij államfő. Az esetleges orosz invázió körüli pánikkeltés miatt a külföldi befektetők már így is 12,5 milliárd dollárt vontak ki az ország gazdaságából. Erős leértékelődésnek indult a hrivnya, ami azonnal begyűrűzött egyes termékek árképzésében is.
Az elnök minapi parlamenti felszólalásában igyekezett mindenkit nyugalomra inteni, különben, mint fogalmazott, „tönkremehet államunk gazdasága”. Zelenszkij szerint
semmivel sem nagyobb az orosz támadás veszélye, mint például 2021 elején volt.
Aláhúzta, a nyugati sajtóban napirenden tartott háborús veszély hatalmas károkat okoz országának. Megjegyezte, a pénzügyi helyzet stabilizálására 4-5 milliárd dollárra volna szükség.
A 2014 óta tartó kelet-ukrajnai konfliktus lehetséges eszkalációjának hírére jelentős gyengülésnek indult a hrivnya árfolyama. Az ukrán fizetőeszköz értékvesztése mögött a szakértők pszichés okokat vélnek felfedezni. „A hrivnya jelenlegi leértékelődése az orosz invázió veszélyére vezethető vissza. Ha ez a kockázat enyhül, a hrivnya újból erőre kaphat, a helyzet gyorsan és egyszerűen visszafordítható” – fejtette ki Vaszil Furman, az Ukrán Nemzeti Bank igazgatótanácsának alelnöke.
Furman méltatta a jegybank arany- és devizatartalékkal kapcsolatos politikáját. Tavaly a dollártöbblet fennállásakor a központi pénzintézet 3,8 milliárd dollár értékű devizát vásárolt a piacról. Tavasszal pedig, amikor az ország keleti határán újabb feszültséget tapasztaltak, az árfolyam-ingadozások elkerülése érdekében 1,4 milliárd dollárt adott el. Most is hasonló lépésekkel igyekszik elejét venni a hazai deviza további elértéktelenedésének.
A pénzromlás máris begyűrűzött a fogyasztói árakba, pár nap alatt 10-20 százalékkal drágultak az alapvető cikkek.
Az üzemanyag literenkénti ára forintban számolva már 400 felett van, ami közvetlenül kihat mindennek az árára. Egyes kijevi áruházak polcairól több alapélelmiszert is elkapkodtak a vásárlók, ami további pánikot szül.
Nem használ a helyzetnek, hogy a tavaly elfogadott, a nemzeti ellenállásról szóló törvényre hivatkozva régiónként hozzáláttak területvédelmi polgári egységek létrehozásához, ugyanakkor a totális mozgósítás lehetőségét egyelőre a védelmi miniszter elvetette. Olekszij Reznyikov szerint ezzel csak olajat öntenének a tűzre. A nemzetbiztonsági tanács titkára ugyanakkor arról beszélt, hogy szükség esetén 2,5 millió főt tudnának gyors ütemben mozgósítani. A korábbi hasonló intézkedések tapasztalatai viszont azt mutatják, ilyenkor újabb tömeges elvándorlási hullám kezdődne, noha már most is 6-8 millió főre becsülik azoknak a számát, akik Ukrajna határain kívül tartózkodnak és dolgoznak.
Összességében azonban nagyobb pánikról nem beszélhetünk, ennek oka is, hogy
a 2014 óta eltelt időszakban az ország lakossága már megtanult együtt élni a folyamatos háborús veszéllyel.
Sokak szerint a mostani helyzet is csak terelés, a főbb problémákról – gazdasági hanyatlás, gyorsuló a szociális háló gyengesége, a törékeny belpolitikai viszonyok – igyekeznek elvonni az emberek figyelmét. Az Oroszországgal szomszédos régiókban élők többsége is inkább nyugalmat szeretne, az erőfitogtatás és háborús riadalmak helyett inkább párbeszédet, diplomáciai rendezést remélnek a kijevi vezetéstől.
