Ukrajna – és Oroszország – kulcsszereplő a globális mezőgazdaságban, előbbi területének 70 százaléka, több mint 41,5 millió hektár művelési terület. Az ag.web összefoglalója szerint 2020-ban az agrárium adta az ukrán GDP 9,3 százalékát, és a fontosságát mutatja, hogy első helyet foglalja el a világon a napraforgó, hatodikat a kukorica és árpa, hetediket a repce, kilencediket a búza és a szója termelésében. Ezek alapján érthető, milyen sokkhatást váltana ki a globális élelmiszer-ellátásban, ha kiéleződne a konfliktus – azonnal megemelkedne a gabonafélék és az étkezési olajtermékek ára.

Fotó: THOMAS WARNACK / AFP

Európa – akárcsak az energia esetén – ezen a téren is meglehetősen súlyos árat fizetne, Ukrajna ugyanis az Európai Unió negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója az Egyesült Királyság, Brazília és az Egyesült Államok mögött, bár csupán a teljes brüsszeli agrárimport 4,9 százalékát adja. Ezen belül azonban nagyok a különbségek, hiszen Ukrajnából származik a gabonafélék és az étkezési olaj importjának a negyede, ezen belül a kukoricának a fele, a napraforgóolaj 88, a repcemag 41 és a méz 26 százaléka. Mivel az EU maga is jelentős élelmiszer-termelő és nettó agrárexportőr, valószínűleg ennek ellenére képes lenne alkalmazkodni a kétoldalú kereskedelemben jelentkező fennakadáshoz, bár a Politicónak az Európai Bizottság egyik neve elhallgatását kérő illetékesétől származó információja szerint Brüsszelben egyelőre nem készültek vésztervek erre az esetre. 

Fotó: PAVLO PAKHOMENKO / AFP

Ukrajna más fontos partnerei azonban nincsenek ennyire jó helyzetben, különösen a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Ukrajna és Oroszország adja ugyanis együtt a globális búzaexport 23 százalékát, ami az S&P Global előrejelzése szerint a 2021–2022-es piaci évben 206,9 millió megatonnát tesz ki, és nagyjából megfelel az egész uniós termelésnek. Egyiptom erősen függ mindkét ország búzaszállításától, ahogyan Törökország is, ahol a teljes import 23 százalékát teszi ki az ukrán és 62 százalékát az orosz búza.

Az esetleges áremelkedés pedig katasztrofális hatással járna, hiszen a globális élelmiszerárak már így is magasak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kimutatása szerint tavaly tízéves csúcsra ugrottak. A növekedést ráadásul éppen a gabona és az olajos magvak árának emelkedése hajtja 2020 óta, elsősorban a Dél-Amerikát sújtó szárazság és az erősödő kínai és indiai kereslet miatt – márpedig Oroszország és Ukrajna mindkettőt illetően nehézsúlyú szereplő a világpiacon.

Forrás: VG

A búza további drasztikus drágulása akár társadalmi feszültségeket és konfliktusokat is kirobbanthat, figyelmeztetnek a szakértők.

Az arab tavasz 2011-ben kezdődött, miután Oroszország 2010-ben betiltotta a gabonaexportot. Nem ez volt ugyan a legnagyobb vagy az egyetlen ok, de ez váltotta ki közvetlenül az eseményeket

– emlékeztetett Andrej Sizov, a SovEcon orosz agráripari konzultációs cég vezérigazgatója.