A Szlovákiai Nyugdíjasok Szövetsége (JDS) azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy tekintettel a magas inflációra, áprilistól további 3 százalékkal emelje meg a nyugdíjakat. Valéria Pokorná, a szövetség ügyvivő elnöke levelében úgy fogalmazott, hogy a 2021 januárja és 2022 januárja közötti időszakban az a Szlovák Statisztikai Hivatal szerint 8,4 százalékos volt, miközben a nyugdíjakat januártól csupán 1,3 százalékkal valorizálták.
Viliam Páleník, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza szerint a nyugdíjasok vásárlási szokásait leképező inflációs kosár egyenesen a 9 százalékos bővülésről tanúskodott egy év leforgása alatt.
A nyugdíjasok bevételük 45 százalékát fordítják lakhatási költségekre és élelmiszerre, miközben éppen e két tétel esetében a legerősebb az inflációs hatás
– indokolta követelésüket Pokorná.
Szlovákiában az öregségi nyugdíjak valorizációját egy képlet alapján számítják ki, ennek lényege: mindig az előző év első 6 hónapjának inflációja a mérvadó, s mivel 2021 első felében a pénzromlás üteme még nagyon mérsékelt volt, így jött ki a 2022-re vonatkozó, jelképesnek mondható 1,3 százalékos emelés.
Elemzők szerint idén az első félévben mintegy 6 százalék lesz az infláció mértéke, ezért jövőre 6 százalékos jöhet. De csak jövőre.
Milan Krajniak szlovák munkaügyi miniszter hétfőn hajlandó fogadni a Szlovákiai Nyugdíjasok Szövetségének képviselőit, megvitatandó az évközbeni emelés lehetőségeit. A szövetség az infláció mellett azzal is érvel, hogy Csehországban éppen múlt szerdán döntött úgy a Fiala-kabinet, hogy tekintettel a tavalyi magas inflációra,
júniustól 8,2 százalékos rendkívüli nyugdíjemelést hajt végre.
Az ottani hatályos szabályok szerint évközi nyugdíjemelést akkor kell végrehajtani, ha az előző év második felében az áremelkedés mértéke meghaladja az 5 százalékot.
Márpedig 2021 második félévében az infláció 5,2 százalékra emelkedett Csehországban. Összehasonlításképpen: 2021 végén a cseh öregségi átlagos értéke 15 600 korona (625 euró) volt, miközben Szlovákiában csak 505 euró.
Ha a Heger-kormány esetleg rábólintana a szlovákiai nyugdíjasok követelésére, akkor az havi átlagban mintegy 15 eurós emelést jelentene.
A nyugdíjakat folyósító Szociális Biztosító éves szinten 8,2 milliárd eurót költ az öregségi nyugdíjakra, ebből adódóan a 3 százalékos emelés közel 250 milliós többletkiadást jelentene.
Eduard Heger miniszterelnök a napokban úgy nyilatkozott, voltaképpen már kompenzálták a nyugdíjasokat azzal, hogy megemelték a nem teljes értékű 13. nyugdíjat (ennek mértéke 50 és 300 euró között mozog a nyugdíj nagyságától függően, konkrétan a havi 218 eurónál kisebb nyugdíjjal rendelkezők kapják meg a maximális összeget), illetve a 60 év felettiek 200-300 eurót kapnak, ha februárig beoltatták magukat a Covid elleni vakcinával, kétszer, illetve háromszor. A Szlovákiai Nyugdíjasok Szövetsége viszont azzal érvel, az oltás díjazása nem terjed ki mindenkire.
Olaszországban nem az inflációkövetés, hanem a feneketlen nyugdíjkassza befoltozása okoz egyre nagyobb gondot a politikai vezetés számára. Az utóbbi pár évtized hetedik nyugdíjreformját hajtja végre az idén a Mario Draghi vezette koalíciós kormány, de az érdekek és a anyagi lehetőségek összefésülése egyelőre túl nagy falatnak bizonyul, súlyos alkukra lesz szükség mind a pártok, mint a munkaerőpiaci szereplők körében.
Az elöregedett olasz lakosság nyugellátására Róma a 17 százalékát kénytelen költeni, ennél az aránynál csak a görögöké magasabb, ami közrejátszott a gazdaságuk összeomlásában, és az euróövezet eddigi legnagyobb, sürgősségi kezelést igénylő pénzügyi válságához vezetett 2010 környékén.
Az olasz nyugdíjreformok előbb-utóbb rendre elvéreztek, legutóbb egy átmeneti 2018-as szabály volt érvényben, mely szerint a korai nyugdíjazás lehetőségével a „századosok” élhetnek, akiknek 62 éves életkoruk mellé 38 évnyi tb-járulék befizetésük van.
A kettő együtt adja ki a százat, amit Draghi tavaly két évvel megemelt, amíg nem születik meg a reform. Erre az év vége a határidő, de a szakszervezetekkel már március végéig meg kellene egyezniük. Ők egyébként ragaszkodnak ahhoz, hogy a nehéz fizikai munkát megkövetelő szakmák képviselői, továbbá a fogyatékkal élők, az ápolók és a koruk miatt elhelyezkedni már képtelen munkanélküliek 62 évesen korai nyugdíjazásukat kérhessék, arányosan alacsonyabb járandóság fejében.
Kulcskérdés, hogy a munkával töltött idő alatt befizetett járulékokat milyen képletbe illesztik majd be, meglehet, hogy a kalkulált járandóság csak a szűk megélhetésre lesz elég, vagy arra sem. Egy méltányos minimumot a szakszervezetek szerint mindenképp meg kell állapítani. A kormány a 41 évnyi járulékfizetéshez kötött automatikus nyugdíjlehetőséget viszont kizártnak tartja. Jelenleg egyébként 67 év az általános az olaszoknál, s a 60 millió lakosból 16 millióan részesülnek valamilyen öregségi ellátásban.
A kormány is a rugalmasabb megoldások híve, viszont a keze meg van kötve:
annyival növelheti a nyugdíjkiadásokat, amennyit más területeken lefarag, egyszersmind ezzel rontva az olasz gazdaság versenyképességét.
A görögök 206 százalékos GDP arányos eladósodottsági rátája mögött rögtön az olaszok jönnek a maguk 150 százalékával, amelynek csökkentése kulcskérdéssé vált mind Róma, mind Brüsszel, mind az eurózóna egésze számára.
