Kína nagy árat fog fizetni, ha támogatja az Ukrajna elleni esetleges orosz támadást – reagált Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping múlt heti találkozójára Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, bár részletekbe nem bocsátkozott. Oroszország és Kína egyre közelebb került egymáshoz az utóbbi években, és a legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy Peking pótolhatja-e a Nyugatot, ha az súlyos gazdasági szankciókat vezet be Moszkva ellen.

Fotó: Alekszej Druzsinyin

A szakértők többsége szerint Peking nem fogja veszélyeztetni a saját gazdasági érdekeit, annak ellenére, hogy a kétoldalú forgalom nagyot nőtt az elmúlt években, és tavaly meghaladta a rekordot jelentő 146 milliárd dollárt. (Egy dollár 309,1 forint.)

A növekedést jól érzékelteti, hogy ez az összeg 2003-ban még csupán 16, 2020-ban pedig nem egészen 110 milliárd dollár volt.

Oroszország Kína egyik kiemelkedő forrásává vált az olaj-, szén-, földgáz- és agrárimportban, míg Moszkva növekvő mennyiségben szerez be a szomszédból többek között elektronikai és gépipari termékeket. Kína fontosabb partner Moszkva számára, mint az Egyesült Államok, amellyel mindössze 34 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le tavaly, így az esetleges árucserét érintő amerikai szankciók elhanyagolható hatással lennének az 1700 milliárd dolláros orosz gazdaságra.

Az Európai Unió azonban már egészen más kategóriába tartozik, a kétoldalú forgalom tavaly megközelítette a 220 milliárd dollárt – vagyis az orosz–kínainak a másfélszerese. Ráadásul, mivel az energiahordozók adják az orosz költségvetési bevétel majdnem 40 százalékát, a függőség ebben a viszonylatban kölcsönös. Moszkva ugyan eladhatja Kínának az eddig az EU-ba szállított földgáz egy részét, ehhez azonban több tízmilliárd dolláros beruházások szükségesek, és nem megy egyik napról a másikra.

Fotó: Imaginechina via AFP

Ráadásul Peking számára gazdasági szempontból Oroszország messze nem olyan fontos, mint fordítva: míg Kína adja az orosz külkereskedelmi forgalom 16 százalékát, a kínaiban ez az arány csupán két százalék. Hszi számára sokkal fontosabb azt figyelni, miképpen reagál majd a Nyugat Ukrajna esetleges lerohanására, mert ez tanulságként szolgál a számára, mi történne, ha úgy dönt, hogy erőszakkal „egyesíti Tajvant az anyaországgal”.