Oroszország kész új megállapodást kötni Kínával, amelynek keretében évente további tízmilliárd köbméter földgázt szállít a Távol-Keletről – jelentette be Vlagyimir Putyin elnök kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel jelenleg is tartó megbeszélésén. A két vezető politikus a pekingi téli olimpia megnyitója előtt egyeztetett, és Hszi szavai szerint „új életerőt adott” a kétoldalú kapcsolatoknak. A kínai elnök az állami sajtó tudósítása szerint azt is hangsúlyozta, hogy Kína és Oroszország „elszántan” támogatni fogja egymást az alapérdekeik védelmében, és elmélyíti majd a stratégiai együttműködést, amely „rendíthetetlen volt a múltban, az a jelenben és az lesz a jövőben is”.
Oroszország már most is Peking harmadik számú gázszállítója, és folyamatosan erősíti kapcsolatait a világ legnagyobb energiafogyasztójával, amely a gázszükségletének 43 százalékát külföldről szerzi be. Az orosz cseppfolyósított gáz (LNG) a 2019-ben átadott Szibéria Ereje vezetéken keresztül áramlik a szomszéd országba; tavaly 10,5 milliárd köbméternyi, a teljes kapacitás elérésekor, vagyis 2025-ben a megállapodás szerint már évi 38 milliárd köbméter – plusz a most ígért tízmilliárd – érkezhet a csöveken. Putyinnal egyidőben érkezett meg egyébként Pekingbe egy másik fontos LNG-exportőr, Katar emírje is. Az Egyesült Államok éppen Katart próbálja meggyőzni arról, hogy segítsen Európa energia-ellátásában.
Putyin új gázszállítási ajánlata egyébként üzenet az Európai Uniónak is, hogy szükség esetén el tudja adni az energiahordozóit másnak is. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke éppen egy péntek reggeli, a francia Les Echos-nak és a német Handelsblattnak adott interjúban erősítette meg, hogy a brüsszeli szankciós listán az Északi Áramlat-2 blokkolása is szerepel. A Kreml fegyverként használja a gázt, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra, hangsúlyozta, és hozzátette, hogy az állami tulajdonban lévő Gazprom kétségessé tette, mennyire megbízható partner, mivel a rohamosan növekvő kereslet és árak ellenére sem emelte növelte a szállításokat. Ennek pontosan az ellenkezője igaz: a Jamal-Európa vezetéken december 21. óta kelet felé áramlik a gáz, bár viszonylag csekély mennyiségben. Az üzemeltető német Gascade pénteki adatai szerint szerda óta óránként másfél millió kilowattórányi halad át a mérőponton.
Fotó: Sputnik via AFP
A rubel és az orosz tőzsdeindexek már a két elnök tárgyalása előtt is erősödtek némileg, a piacok ugyanis – mint kiderült, megalapozottan – arra számítanak, két a két szomszédos nagyhatalom tovább erősíti az együttműködését. Ettől tartanak nyugaton is, az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön óva intette a kínai vállalatokat attól, ha segítenek kijátszani az Ukrajna estleges megtámadásáért Oroszországgal szemben kivetendő szankciókat, elsősorban az exportellenőrzést illetőeket. A lehetséges büntetőintézkedések között szerepelnek olyanok is, amelyekkel megnehezítenék Oroszország részvételét a dollár alapú nemzetközi pénzügyi elszámolási rendszerben. Moszkva és Peking már korábban is igyekezett kerülni a dollárt a kétoldalú elszámolásban, és most még tovább lépnek; a Kreml beszámolója szerint a két elnök pénteken megvitatta annak szükségességét, hogy a dollárelszámolás kiszámíthatatlansága miatt erősítsék a saját devizájuk szerepét. A rubel árfolyama már a tárgyalás előtt 0,3 százalékkal erősödött a dollárhoz képest, tovább távolodva a majdnem 15 havi mélyponttól, ahova a múlt héten süllyedt.
