A régió kormányai készek szembenézni a potenciális migránsválsággal, miután csütörtökön Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a civilek tömegesen próbálják elhagyni az országot. A legrosszabb forgatókönyv szerint a 44 milliós lakosságból akár ötmillióan is elmenekülhetnek a fegyveres konfliktusok elől. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia mind készülnek a háborús menekültek fogadására.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Válaszul a kelet-európai nemzet hadiállapotot vezetett be, lezárta légterét a polgári repülőgépek elől, és Kelet-Ukrajnából már meg is indultak a vonatok nyugatra, fedélzetükön több mint 2000 emberrel, a fővárosból pedig autóval menekülnek a lakosok. Közép-Európa nem csupán kézenfekvő útvonal sokak számára, hanem a természetes úti cél is. A régió már ma is ukránok millióinak ad otthont, akiket az elmúlt években a hazájukhoz földrajzilag és kulturálisan közeli országok munkaerőpiaca vonzott.

A szomszédos nemzetek aktívan készül az érkezők befogadására. Lengyelország közölte, hogy egymillió menekült ellátásáról szóló terveket készít elő. Eközben Orbán Viktor összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzset, valamint bejelentette, hogy

a Magyar Honvédség 600 ezer menekülttel számol a Kárpátokon túlról, továbbá felkészülnek az esetleges határon átsodródó fegyveres alakulatokra is.

„Készülünk arra a lehetőségre, hogy Ukrajnából nagyszámú menekült érkezik a területünkre” – nyilatkozta Jaro Nad, szlovák védelmi miniszter is az Al Jazeerának adott interjújában.

Bár a térség kormányai gyakran kemény álláspontot képviseltek a bevándorlással kapcsolatban, és sokak arra is építették politikai kampányaikat, a mostani kihívások más természetűek, és egyértelműen humanitárius és logisztikai megpróbáltatások elé állítják a környező országokat.

Az új jobbközép cseh kormány más szemlélettel tekint a kérdésre mint elődje, az Andrej Babis vezette adminisztráció, de továbbra sem engedi be a nemzet biztonságára fenyegetést jelentő, iszlám vallású bevándorlókat. Martin Rozumek, a menekülteket segítő NGO igazgatója az Al Jazeerának azt mondta, hogy „a cseh kormány és a társadalom meglehetősen nyitott lesz, és kész segíteni, ha ukrán menekültek érkeznek”.

A szlovák védelmi miniszter kifejezetten hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás esetén Szlovákia „nem a gazdasági menekültek vagy migránsok, hanem a háborús menekültek előtt nyitja meg kapuit”.

A lengyel csapatok alig három hónappal ezelőtt még visszaszorították a fehérorosz határ felől érkező menedéket kereső tömegeket. Varsó ekkor kifejtette, hogy „illegális migránsokról” van szó, és óva intette az Európai Uniót, hogy nehogy bedőljön Lukasenko fehérorosz elnöknek. Most azonban a lengyel belügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy a Putyin erői elől nyugatra menekülő ukránok „valós menekültek”.

„Az ukránok vízum nélkül is beléphetnek az Európai Unió területére és Lengyelországba, így nem azt látjuk majd, hogy tömegek akarnak illegálisan áthatolni a határkerítéseken” – mondja Dr. Jacek Kucharczyk, a varsói Közügyi Intézet kutatóintézetének igazgatója. „Valószínűleg egyszerűen belépnek anélkül, hogy menekültstátuszt kérnének.” – tette hozzá. Elemzők szerint az újonnan érkezők várhatóan nem is az államoktól kérnek majd segítséget, hanem a már ott tartózkodó honfitársaiktól. Becslések szerint már több mint kétmillió ukrán él a régióban, és sokak szerint teljesen problémamentes volt az integrációjuk.

Az érkezők közül valószínűleg lesznek, akik tovább indulnak nyugatra, olyan országokba, mint Németország, de sokan Közép-Európában telepedhetnek le és kereshetnek munkát. Noha az elmúlt években a régió államai nem engedték be az Afrikából és a Közel-Keletről érkező migránsokat, most a háttérben versenyezhetnek egymással, hogy rávegyék az ukránokat a munkaerőhiány enyhítésére. Ahogy a régió gazdaságai kilábalnak a koronavírus-járványból, a munkaerő iránti igény ismét megemelkedik.

A lengyelországi szakértők szerint a bevándorlás ugyanúgy élénkülni kezd, mint a Krím 2014-es annektálása után. 2015-ben mintegy 200 ezerről több mint 800 ezerre ugrott az országba dolgozni érkező ukránok száma. A jelentések szerint 2022 eleje óta rekordszámú ukrán érkezett a régióba dolgozni, például a délkelet-lengyelországi Kárpátok sípályáira.

Hasonló tendencia volt megfigyelhető Csehországban is, ahol az ukránok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget, több mint 130 000 fővel. Az adatok szerint 2015-ben legalább 65 százalékkal ugrottak meg a tartós tartózkodási engedély iránti kérelmek. Nagyon örömteli lenne az ukrán álláskeresők számának növekedése – mondta Tomas Prouza, a Cseh Kereskedelmi és Turisztikai Szövetség elnöke, aki felhívta a figyelmet arra, hogy milyen súlyos nehézségek adódtak, amikor „a külföldi munkavállalók érkezése teljesen leállt a járvány idején”.

Vannak azonban akik kételkednek a régió országainak képességeiben, hogy kezeljék az érkező tömegeket, miközben maguk is a háború gazdasági következményeivel küzdenek. „Lengyelországnak a menekültekkel való megbirkózási képessége zűrzavaros – nyilatkozta varsói Közügyi Intézet kutatóintézetének igazgatója –, ezért a nagy beáramlás nagy problémát jelentene.” Fennáll annak a veszélye is, hogy a térség populistái a gyorsan növekvő ukrán népességre fordítják a bevándorlásellenes reflektorfényt, ha sikertelen lenne a zökkenőmentes befogadásuk.